A régi energia és az új energia elve röviden
A mai embernek szükségszerűen fel kell ismernie tehát azt az egyetemes törvényt, hogy az Univerzumot alkotó energia állandó és örök. Változatos formái alkotnak a Világegyetemben mindent, ami van, volt és létezni fog: az energiának mindössze a megjelenési alakja változik. Ezen törvény elfogadása után a kor embere megteheti első lépését, hogy - a jelenleg használt energia-előállítási rendszerek tulajdonságai alapján - a jövőt képviselő, új-típusú energia működési elvét meghatározza.
Azt már tudjuk, hogy az egyéni és a kollektív tudás egyaránt tapasztalás által, folyamatosan fejlődik. Hogy a Világegyetemet alkotó energia-masszát milyen formában használjuk fel, az attól függ, milyen mértékben értjük meg annak felépítését, valós szerkezetét. Egyszerűbben: amint a kor embere tisztába kerül azzal a ténnyel, hogy az őt körülölelő tér bármely pontja tiszta energia, a továbbiakban nem szükséges erősen korlátolt, fizikai minőségben és limitált mennyiségben előforduló energia-hordozók után kutatnia.
A jelenleg elterjedt energia-előállítási minta - melyet a bemutatásra kerülő, új típusú rendszer ellentéteként nevezhetünk régi energiának - mára elavult, nem felel meg a mai ember gyors mértékű szellemi fejlődésének. Mivel a következő fejezetek energetikai minőségekről szólnak, a régi és új energia fogalmának tisztázása mindenképpen szükséges.
A jelenleg felhasznált energia-termelő rendszerek a polaritás elvén alapulnak:
Régi, duális, avagy poláris rendszernek nevezünk minden olyan energia megnyilvánulást, amely egy kiindulópontból, az első pólusból haladva idővel arányosan növekszik, majd - robbanás jellegű energia-leadás következtében - a második pólusban kisül. Ritmikus ismétlődéssel munkáját az első pólusból kiindulva újrakezdi. Kicsit más megközelítésből kifejezve - talán egyszerűbben - az energia két pólus között lüktetve, pozitív és negatív végletek között vibrál, s így nyilvánul meg.
A dualitás rendszere az élet számtalan területén megnyilvánul: gondoljunk csak alapvető energiatermelési rendszerekre: a robbanómotor vagy az elektromos-váltóáram működési elvére. A tudománytól eltekintve, a polaritás elméletén alapulnak a modern társadalom más, alapvetően meghatározó rendszerei, például a modern kori politikai berendezkedés is.
Új típusú energetikai minta
Ahhoz, hogy az új típusú technológia teljesítményben az elődjeit felülmúlni legyen képes, nyilvánvalóan egyedi - a jelenleg használt rendszerektől erősen eltérő - tulajdonságokkal, működési elvvel kell rendelkeznie. Ez az elv pedig a következő:
Ha az energia az első pólusból kiindulva nem éri el a második pólust és nem sül ki, visszahullik önmagába, akkor egy folyamosan megújuló és növekedő, egyre és egyre erőteljesebb potenciál válik elérhetővé. A poláris megnyilvánulás helyett egypólusú rendszer alakul ki, melyben az energia, - második pólus hiányában - nem csapódik ki, hanem fokozatosan növekszik. Az energia saját lényébe visszatérve újra és újra generálja önmagát.
Ez az úgynevezett új típusú energia elve.
Az új típusú energetikai minta - röviden új energia -, rendszere tehát egypólusú. Nincs második pólus, így határtalanul terjed és sugárzik, folyamatos megújulásra képes: szüntelenül újjáteremti önmagát, gyakorlatilag végtelen potenciálok sorozatát hordozza magában. Természete egységes, önmagában teljes, független kinyilatkozás, amely magába olvasztja a poláris technológiára jellemző lüktetést. Erejét saját magából táplálva nyeri, mégpedig úgy, hogy folyamatosan önmagába tér vissza, így valóban képes lehet arra, hogy újra és újra magasabb energetikai szintet érjen el
Ezt a típusú rendszert kutató tudósok, illetve feltalálók, elméleteiket, kísérleti gépezeteiket, szabad-, nullpont, ingyen-, illetve új-energia névvel egyaránt illetik, mely kifejezések ugyanarra a jelenségre, illetve az arra épülő találmányokra vonatkoznak. A számos elnevezés közül a szabad-energia a név bizonyul leginkább kifejezőnek, hiszen nevében is sugallja azt a függetlenséget, melynek potenciálját ezek a rendszerek magukban hordozzák.
A kötetlen, helytől és fizikai dimenziótól független, bőséges erőforrások elnevezései közül pedig az ingyen-energia címke tűnik a legszerencsétlenebb választásnak: mai tudatunk - természetesen, megalapozott indokkal – nagy mértében alkalmazkodott ahhoz a tényhez, hogy az életben semmi sincs „ingyen”: a kor átlagemberének ugyanis, a mindennapi megélhetéséért is keményen meg kell dolgoznia. (Ez a jelenség azonban nem a természet, sokkal inkább az attól eltávolodott, modern ember által felépített gazdasági rendszer hibája)
Az új típusú energia rendszerén alapuló találmányok: a szabad-energia jellegzetességei
Bármely energia legfontosabb és lényegesebb tulajdonsága, hogy kizárólag akkor képes nagymértékű teljesítményt kifejteni, ha egyetlen irányba áramlik. Az új energiás rendszerek képessége azért exponenciális jellegű, mert struktúrájuk egységes, összesített, mindenféle megosztástól mentes. Így valóban képesek lehetnek arra a nem mindennapi teljesítményre, hogy állandóan növekedés fázisában tartózkodjanak.
Mivel az ezen az elven üzemelő berendezések - klasszikus értelemben vett - üzemanyag nélkül működnek, újabb indok szolgál „szabad-energia rendszer” elnevezés mellett. A szabad energia legfontosabb jellemzője, hogy pólusokat egyesít magában, melyek összeolvadásával hatalmas erejű potenciál keletkezik. Az új energia elvén alapuló jelenségek további közös tulajdonsága, hogy egy adott anyag, illetve energia-forma átalakuláson, tehát transzmutáción megy keresztül, majd megnövekedett frekvenciával rendelkező, kifinomultabb alakban, egy magasabb energetikai szintet képviselő formában jelenik meg.
Az új energia működési elve természetesen semmilyen összefüggésben nem áll a klasszikus értelemben vett alternatív-energia előállítási módszerekkel (Szél- és víz-erőművek, nap-elemek) Az összefoglaló néven, röviden új, nullpont,- vagy szabad energiának nevezett technológiát tehát határozottan meg kell különböztetnünk a megújuló energiaforrások csoportjától.
A szabad energia találmányok további, jelentős tulajdonsága, hogy a környezetre semmilyen formában, egyetlenegy esetben sem károsak. Már egy eleve jelenlévő energiaforrást, illetve annak potenciálját alakítják át megfelelő, az adott célra használható, tiszta és bőséges energiává.
Minden, szabad-energia elvén alapuló szerkezet alapvető és legfontosabb tulajdonsága, hogy több energiát állít elő, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges. Így ezek a rendszerek természetes bőséget nyújthatnak az olyan közösségeknek, amelyek - megfelelő szellemi tudás birtokában - képesek megépíteni azokat.
A szabad-energia működési elve és lenyűgöző képességei - tűnjenek azok bármennyire is képtelennek a mai átlagember számára - egyáltalán nem tekinthetőek ritka jelenségnek a természetben. A Világegyetem harmonikus birodalmában, az új energia elvén működő rendszerekre számos példa található. A természetben ugyanis jó-néhány olyan jelenség lelhető fel, amelyben a kimeneti, azaz termelt energia - emberi felhasználásra is alkalmas mértékben - haladja meg a beviteli mennyiséget...”
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése