LEMÚRIA
Lemúria egy ősi civilizáció, mely Atlantisz civilizációja előtt létezett. Úgy tartják, hogy fizikailag Észak-Amerika és Ázsia/Ausztrália között volt található. Lemúriára hivatkoznak Mu néven is, vagy Motherland of Mu (Anyaföld) néven. Fénykorában Lemúria lakossága igen fejlett és erősen spirituális beállítottságú volt. Bár konkrét fizikai bizonyítékokat nehéz lenne találni az ősi kontinens létéről, sok ember "tudja", hogy szoros kapcsolatban áll Lemuriával.
Egy cikkben olvastam, hogy a lemúriaiak egy sokezer évvel ezelőtt bekövetkezett pólusváltás következtében, az éghajlati változások elől menekülő, nomád életmódot folytatott törzsek egy megmaradt csoportjából kialakult civilizáció. A pólusváltással haltak ki pl. a dinoszauruszok....
És most következzenek részletek az Élet virágának ősi titka c. könyvből:
...Thoth elmondása alapján Ádám és Éva ideje után egy jelentős tengelyváltozás következett be, melynek eredményeképpen a földrész elsüllyedt és egy másik földtömeg emelkedett ki a Csendes óceán vizéből Ezt ma Lemúriának nevezzük. Thoth szerint Ádám utódai itt telepedtek le és fejlődtek szabadon. 65-70.000 évig időztünk Lemúrián. Gyorsan lépkedtünk az evolúciós ösvényen, számos kísérletet hajtottunk végre önmagunkon és igen sok fizikai változást foganatosítottunk a testünkben. Megváltoztattuk csontrendszerünket, különös hangsúlyt fektettünk a gerincre és a koponyára. Javarészt jobb agyféltekés, női természetű lények voltunk. Egy evolúciós ciklusban minden esetben dönteni kell arról, hogy a férfi vagy a női jelleg lesz-e a domináns. Fajunk női jelleget vett fel.
kutatások:
Társadalmunk először 1910-ben adott hitelt annak az elképzelésnek, miszerint Lemúria valóban létezett. Nem igazán emlékszünk a részletekre ezzel kapcsolatban, mivel 1912-ben változás történt evolúciónk folyamatában. A hatalmas katasztrófába torkollott kísérletet tulajdonképpen 1913-ban végezték, s személyes meggyőződésem (értsd az író - Durnvalo) szerint az Első Világháború kirobbanása ennek a kísérletnek tudható be. Ezután nem voltunk már többé azok, akik azelőtt.
Az Első Világháború előtt az USA spirituális növekedési mintája egészen hasonló volt a maihoz. Az emberek rendkívül nagy érdeklődést mutattak a spirituális és pszichikus művek, a meditáció, az ősi múlt megismerése és hasonló természetű dolgok iránt. Sokan tanulmányozták Atlantisz és Lemúria létezésével kapcsolatos területeket továbbá rendkívül sok, a maihoz hasonló gondolati mintával találkozhattunk abban az időben. Az Első Világháború kitörésekor álomba merültünk és nem is igen tértünk magunkhoz egészen 1960-ig. Ám a korallokkal kapcsolatos, Lemúria létezését bizonyító felfedezések, amelyeket 1910-ben tettek, igazán figyelemre méltóak voltak. A korall kizárólag a vízfelszín alatt 45 méter mélységig terjedő rétegben növekszik. Úgy sejtem, 1910-ben a Csendes Óceán feneke magasabban feküdt, mint manapság, mivel az óceán felszínén látható korallgyűrűk sora nyúlt a Húsvét-szigetektől a távoli messzeségbe.
A tengerfenék egyébként folyamatosan emelkedik és süllyed. Lehet, hogy nem mindannyian értesültünk róla, ám az Atlanti- óceán feneke 1969 decemberében több mint 3 km-t emelkedett (lsd. Life magazin 1970. januári kiadása). A Bermuda területén számos sziget tört hirtelen felszínre. Néhányuk még ma is látható, a legtöbbjük azonban újra a hullámok alá merült. Azokban az időkben, amikor Platon leírást adott Atlantiszról, a görögök a Gibraltári szoroson túl csak nagy nehézségek árán tudtak hajózni, minthogy a víz azokon a területeken csupán 3-4,5m mélységű volt. Ma a tengerfenék ismét a mélységekbe vész.
A Csendes-óceánban felfedezett korallgyűrűk becslések szerint 550m mélységben fekszenek. Ez azt jelenti, hogy eredetileg a gyűrűk belsejében szigetek helyezkedtek el, mivel a korall csak a vízfelszín közelében képes növekedni. Márpedig, ha a gyűrűkre 550m mélységben találtak, az arra utal – mivel 45 m alatt nem képesek tovább fejlődni - hogy a korallgyűrűk lassanként süllyedtek a mélybe. 1910-ben a messzeségbe nyúló korallgyűrűk látványa arra a következtetésre vezette a kutatókat, hogy ezen a területen valaha számos szigetnek kellett lennie.
tanítások:
A lemúriai civilizáció nagyon fejlett volt, végül Lemúria nagy részét mégis elnyelték az óceán hullámai. Ay éa Teje neve fennmaradt. Ez a pár valami olyat tett, amihez azelőtt soha senki sem folyamodott, legalábbis a mi evolúciós ciklusunkban nem. Rájöttek arra, hogy ha a szeretkezést egy bizonyos módon végezzük és közben meghatározott módon lélegzünk, a gyermekáldás különleges módon valósul meg, továbbá halhatatlanná lehet vele válni. Ay és Teje alapítottak egy iskolát. A jelen ciklusban ez volt az első misztériumiskola és a Nakaal Misztériumiskola nevet viselte (lsd tantra.) Az iskolában a feltámadás vagy égbe emelkedés tantrán keresztüli megvalósítását tanították. Mielőtt Lemúriát elnyelték az óceán hullámai, mintegy ezer embert képeztek ki, ami 333 háromtagú családot jelent. Ők elsajátították az iskolában tanítottakat, a szeretkezés ezen formáját, ahol ténylegesen nem értek egymáshoz (interdimenzionális szeretkezés). Lemúria kezdett olyan hellyé formálódni a tanítások által, ahol pár évezred leforgása alatt az egész faj egy új tudatküszöb átlépésére válhatott volna képessé. Bár sokat fejlődtek a lemúriaiak, tudatszintjük egy 12 éves gyermek tudatának felelt meg.
Isten szemlátomást nemet mondott a továbbfejlődésre, az idő nem volt megfelelő erre. Épphogy csak elkezdték a munkát, amikor Lemúria víz alá merült. Már jó előre, teljes bizonyossággal tudták, hogy Lemúria el fog süllyedni. Tulajdonukat a Titicaca tóhoz, a Shasa hegyhez és más helyekre menekítették. Thoth elmondása szerint, Lemúria elsüllyedése és Atlantisz kiemelkedése ugyanabban az időben, egy másik pólusváltás következtében zajlott le....
ATLANTISZ
... a megfelelő idő elérkeztével a Nakaal iskola tagjai Atlantisz felszínén spirituálisan megjelenítették az emberi agy sajátos rendszerét, amit Lemúrián kidolgoztak. Céljuk egy újfajta tudatosság megteremtése volt.
Thoth szerint először a sziget középvonalán egy kb. 12m magas és 6m vastagságú, a sziget két felét egymástól elválasztó falat húztak fel. A szó szoros értelmében a vízben kellett gázolniuk, ha át akartak jutni egyik oldalról a másikra. Majd erre a falra merőlegesen egy másik falat, kisebb falat emeltek, amely a szigetet most már 4 részre osztotta. Ezután a Nakaal Misztériumiskola ezer tagjának egyik fele - természetüktől függően - a sziget jobb oldalán, másik fele a bal oldalán telepedett le. Hogy ki melyik felet választotta, nem a nemiségtől, hanem a tudati beállítottságtól függött (nőies vagy férfias energiát képviselt.) A sziget két fele teljesen elválasztott volt egymástól, csak nagyon kevesen járhatták be mindkét felét... A következő lépésben az Életfa körvonalait Atlantisz felszínére vetítették, de a 10 helyett 12 kör szerepelt, a 11. és 12. körív a kontinensen kívülre került. Az egyik Udal szigetén helyezkedett el, a másik pedig Atlantisz déli vizeiben fürdött. Az Életfa képét rendkívüli pontossággal vetítették ki. Vannak arra utaló jelek, hogy az Életfa gömbjeit az atlantiszi városok méretének és alakjának meghatározásához használták. Lsd. fenti kép, ahogy Platon látta Alantisz fővárosát: három, egymástól vízzel elválasztott földgyűrűből állt (Platon: Kritiász c. műve szerint). Atlantisz elméje, a Nakaal Misztériumiskola hirtelen, egyetlen nap leforgása alatt életet lehelt az Atlantisz felszínén elhelyezkedő Életfába. Ez a mozzanat az életfa minden egyes körében energiaörvényt keltett. Miután az örvények mozgásba lendültek, Atlantisz elméje pszichikus kommunikáció útján magához szólította Lemúria szülötteit. Az Észak-és Dél-Amerika nyugati partjainál és más helyeken letelepedett gyermektudatosságú lemúriaiak a vonzásnak engedelmeskedve megindultak Atlantisz irányába. Nagyméretű vándorlás vette kezdetét, letelepedtek és nekiálltak városaik felépítéséhez. A 10-ből 8 központba telepedhettek le, a maradék két energiaörvény senkit sem hajtott uralma alá, egyetlen ember sem telepedett oda. Az élet azonban maga gondoskodik arról, hogy kitöltse az üres helyet és a maja feljegyzések világosan utalnak arra, hogy bukásakor Atlantisz tíz várossal rendelkezett.
Thoth elmondása alapján a használaton kívül maradt két örvény földönkívüli fajokat vonzott be. Az elsőként érkezett telepesek a héberek voltak. Thoth állítása szerint a bolygónkon kívülről származtak - bizonyos értelemben ismételniük kellett, mint egy bukott diáknak. Sok olyan dolgot ismertek már, amikről nekünk még nem volt tudomásunk. Törvényesen engedélyt kaptak a Galaktikus Tanácstól, hogy abban az időben evolúciós pályánkra lépjenek. Számos olyan fogalmat és ismeretet hoztak magukkal, amelyekről fogalmunk sem volt, mivel mi még nem értük el a tudatosságnak azt a fokát. Nem jelentett problémát letelepedésük a Földön.
Ellenben a másik, ez idő tájt a Földre lépett faj hatalmas bajok okozójává vált. Ez a csoport a közeli Mars bolygóról települt át. Tudomás van róla, hogy ez a faj még manapság is jelentős gondokat okoz. A titkos kormányzat és a világ milliárdosai marsi eredetűek, legalábbis marsikus géneket hordoznak sejtjeikben, s egyáltalán nem rendelkeznek emocionális/érzelemtesttel. Thoth azt mesélte, hogy a Mars közel egymillió évvel ezelőtt sokban hasonlított a Földhöz. Azután egy lázadás következtében történt velük valami és káosz uralkodott el az univerzumon. Sok bolygó pusztult el az újabb és újabb lázadás következtében, köztük a Mars is. A lázadók megpróbálták magukat Istentől függetleníteni egy új valóságban, de ezzel elszakították magukat a szeretettől. Amikor tehát a marsbéliek és sokan mások egy különálló valóságot teremtettek, elvágták a szeretet kötelékét - leválasztották magukról az érzelemtestet és férfias jellegű emberekké váltak. Érzelemmentes, pusztán logikai utat járó lények lettek. Folytonos háború dúlt mind a Marson mind más bolygókon. Még a Mars pusztulása előtt hatalmas tetraéder piramisokat építettek, majd 3-4- és 5 oldalú piramisokat is emeltek, végül pedig olyan komplexumokat létesítettek, mely képes volt mesterséges Mer-Ka-Ba létrehozására. Lehetséges olyan időutazó járműveket alkotni, melyek úgy festenek mint egy űrhajó. A Mars lakói egy olyan gépezetet hoztak létre, amely segítségével hatalmas távolságokat tudtak bejárni előre és vissza az időben és térben. A marsbeliek egy kis csoportja megpróbált megmenekülni és előre küldte magát az időben. Sikerült egy a letelepedésre alkalmas helyre találniuk. Ez a bizonyos hely a Föld volt, a 65.000 évvel ezelőtti időkben. Nem kértek senkitől engedélyt és a lázadás részeseiként nem járták végig a szokásos folyamatot, beléptek az apró örvénybe és ezzel csatlakoztak evolúciós pályánkhoz. Atlantiszra telepedtek.
A marsbeliek földre érkezésük után rögtön megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat a gyermektudatosságú földlakók fölött. De terveik nem sikerültek és végül az atlantisziak és a lemúriaiak leigázták őket. Legyőzték őket, de vissza nem tudták küldeni a marsbelieket. Megállapodás született, hogy a marsbeliek megpróbálják megérteni a belőlük hiányzó női jelleget. Egy időre lecsendesedtek. A marsbeliek lassanként kezdték kivitelezni bal agyféltekés technológiájukat, a melyről a lemúriaiak többnyire semmit sem tudtak, nekik minden ismeretük a jobb agyféltekés technikára korlátozódott, melyről manapság csak kevés ismerettel rendelkezünk. A marsbeliek sorra jöttek bal agyféltekés találmányaikkal, míg végül megváltoztatták evolúciós pályánk polaritását, elkezdtük bal agyféltekénkkel érzékelni a világot, s nőiből férfi jellegűvé váltunk. Megváltozott egész lényegünk. A marsbeliek lépésről lépésre harc nélkül szerezték meg a hatalmat. Megindult a gyűlölködés, a lemúriaiak, atlantisziak és héberek gyűlölték a marsbélieket és viszont. A lemúriaiakat, a női aspektust letaszították és alacsonyabb rendű lényekként kezelték. A helyzet nem változott egészen 26.000 évvel ezelőttig, amikor is a következő periódus kezdetét vette.
újabb pólusváltás
A pólusváltással egy időben egy újabb tudatváltás zajlott le. Először csak egy kisebb pólusváltás ment végbe, minek következtében Atlantisz egy része a hullámok alá került. Az esemény óriási riadalmat váltott ki, attól tartottak Atlantisz Lemúria sorsára juthat és az egész kontinens elsüllyedhet - és mivel a női agyfélteket egyre kevésbé használták, erre az időre jövőbelátó képességüket már elveszítették. Hosszú ideig rettegésben éltek. Az újabb változás azonban csak sokára jött el, 13.000 év múlva. Ekkor hirtelen, mint derült égből a villámcsapás, egy üstökös tűnt fel az égen. A Földön konfliktus alakult ki, hogyan távolítsák el a közelgő üstököst. A kisebbség, mégis a hatalmon levő marsbéliek lézertechnikájával akarta szétrobbantani, a lemúr népesség, a női aspektus azonban azt mondta az üstökös isteni rendeltetéssel érkezik, hagyni kell hadd történjen meg Isten akarata. Végül a lemúrok meggyőzték a marsbelieket. Az üstökös a Földnek ütközött és az Atlanti-óceánba csapódott. Az égitest maradványai ma 4 állam területén találhatók szétszóródva. A tudomány állásfoglalása szerint 13.000-16.000 évvel ezelőtt ütközhetett a Földnek. Még napjainkban is kerülnek elő újabb darabok. Atlantiszt is érintette az ütközés és két jókora lyukat vágott rajta. A kontinens majdani elmerülésének lehetett ez a valódi oka, de tényleges víz alá kerülése több száz évvel később történt meg.
Az üstökös becsapódó darabjai éppen a marsbeliek által lakott területeket sújtották. Ez az esemény nagyon fájdalmasan érintette őket és elindított egy felfokozott tudati változást. A marsbeliek fájdalmukban és keserűségükben úgy döntöttek elválnak tőlünk és ezentúl csak magukra hallgatnak, egyedül hoznak döntéseket. Emellett azt is elhatározták, hogy uralmuk alá hajtják a Földet. Vágyuk a hatalom birtoklása haragjukkal egyenes arányosságban növekedett. Nekiláttak egy komplexum megalkotásának, hogy újra létrehozzanak egy mesterséges Mer-Ka-Bat. Az egyetlen bökkenő az volt, hogy már 50.000 földi év telt el azóta és nem emlékeztek pontosan a szerkezetére. Persze ezt nem hitték el. Megépítették. Elindították a kísérletet. A kísérlet közvetlenül egy Mer-Ka-Ba láncolathoz kötődik, mely közel egymillió évvel ezelőtt, a marsi lázadással vette kezdetét. Ha a marsbeliek sikerrel jártak volna, abszolút uralomra tehettek volna szert, de a gépezet beindításakor, szinte már az első percben kicsúszott a kezükből az irányítás, ami a téren és az időn keresztüli zuhanásban nyilvánult meg. A kísérlet következtében a Föld alacsonyabb dimenziószintjeit elválasztó szövedék felszakadt, nem a magasabb, hanem az alacsonyabb szintű lényeknek engedett így átjárást.
Igen súlyos hibát követtek el a marsbeliek, az ellenőrizhetetlen Mer-Ka-Ba először is rengeteg alacsonyabb dimenzióbeli szellemet eresztett a Föld magasabb síkjaira. Ezek a szellemek totális félelemben éltek, az élethez testet kellett szerezniük, így hát az emberekbe költöztek bele. Az atlantisziak nem tudták megakadályozni, hogy birtokba vegyék testüket.
Bermuda háromszög
A marsbeliek a kísérletet a mai Bermuda szigetek térségében végezték. Három egymásra épülő, csillag tetraéder alakú elektromágneses mezőt magában foglaló építmény fekszik ott a vizek fenekén, mely az óceán mélységeibe és a távoli űrbe nyúló Mer-Ka-Ba mezőt hoz létre. Ez a szerkezet úgyszólván teljesen irányíthatatlan. A terület azért kapta a Bermuda háromszög elnevezést, mert a tetraéder egyik csúcsa - mozdulatlan - ott kibukkan a vízből. A másik két mező ellenirányú mozgást végez - s a gyorsabban forgó erőtér olyankor az óramutató járásával megegyező irányban mozog, ami meglehetősen veszélyes helyzetet teremt (amikor azt mondjuk az óramutató járásával megegyező irányban halad, a mező forrását értjük alatta, nem pedig magát a mezőt. Ekkor úgy tűnik, hogy a mező az óramutató járásával ellentétes irányban forog, ilyenkor pedig torzulások keletkezhetnek az időben és a térben). A világban előforduló torzulások javarésze - háborúk, házassági problémák, érzelmi zűrzavarok stb - ennek a kiegyensúlyozatlan működő mezőnek tudhatók be. A marsbeliek cselekedete minden galaktikus törvényt áthágott. Kísérletüket mégis törvénytelensége ellenére végrehajtották. Az okozott károkat minden bizonnyal rendbe lehet hozni, de semmiképpen sem 2012 előtt (akkor telik le az újabb 13.000 év).
megoldás: Krisztus-tudat háló
A mesterséges Mer-Ka-Ba csődjének idején kb. 1600 megvilágosodott mester élt a földön, és ők minden tőlük telhetőt megtettek a helyzet orvoslására. Megpróbálták elzárni a dimenziósíkokat, és megkíséreltek annyi szellemet kiűzni az emberekből, amennyit csak tudtak. 90-95%-ban sikerült helyrehozniuk a károkat mégis továbbra is rengeteg szellemet érzékeltek az emberek. Akkoriban a helyzet rendkívül gyors hanyatlásnak indult. Atlantisz minden rendszere - pénzügy, szociális stb. - összeomlott. Az atlantiszi kontinens népe súlyosan megbetegedett. A pokol hosszú időre a földre költözött. A halhatatlan emberek imádkozni kezdtek és ezzel magasabb tudatszinteknek nyitottak utat. Mindenkit elhívtak, aki csak meghallotta könyörgésüket, beleértve a nagy Galaktikus Tanácsot is. Ilyen esemény más bolygókon is megtörtént már így a földönkívülieket nem lepte meg. De nem olyan megoldásra volt szükség, ami a lemúroknak segített, hanem az egész Földet érintőre. Erre egyetlen lehetséges megoldás kínálkozott: vissza kellett terelni bennünket a Krisztus-tudatba, a létezés olyan fokába, ahol átélhetjük az egységet, és onnan már szeretetben és békességben haladhatunk tovább. Tudták, hogy ha vissza akarunk jutni a helyes útra, bolygónknak a Krisztus-tudatba kellene kerülnie a 13.000 éves ciklus végére - amihez épp most érkeztünk el. Ha addigra nem sikerül elérnünk ezt a bizonyos tudatszintet, az egész terv kudarcba fullad.
A földönkívüliek úgy döntöttek, hogy egy szabványszerű eljárást próbálnak ki a földieken, vagyis kísérletnek vetettek alá bennünket, annak reményében, hogy segíteni fog nekünk. Segítettek elkészíteni a Krisztus-tudat hálót.
EGYIPTOM
hogyan készült el a Krisztus háló?
Thoth, Ré és egy Araragat nevű lény a mai Egyiptom területére repült. Pontosan arra a helyre, amit ma Ghizai Fensíkként ismerünk. Akkoriban a sivatag helyén trópusi őserdő volt, melyet Khem földjének, vagyis a tudatlan barbárok földjének hívtak. Itt található egy régi egységtudat-háló tengelye. Magasabb tudatszintek utasításai alapján egy új hálót szándékoztak létrehozni a régi központi tengelyén. Mielőtt hozzáláthattak volna, várakozniuk kellett, míg elérkezik a megfelelő pillanat. Azután pedig közel fél ciklusnyi idejük, 12.900 évük maradt, hogy mindennel elkészüljenek a huszadik század végére.
Először is be kellett fejezniük a háló magasabb dimenzióbeli alkotóinak megteremtését, majd meg kellett építeniük a templomokat a harmadik dimenzióban, mielőtt az egységtudat-háló előtűnhetett volna. Miután a háló megjelent és kiegyensúlyozottan működött, a tervek szerint abban segédkeztek, hogy megtegyük első tudatos lépéseinket a magasabb világokba és igazi otthonunkba, az Istenhez vezető úton. Tehát Thoth és barátai elmentek arra a helyre, ahol az egységtudat-örvény érinti a földet. Ez a hely kb. egy mérföldre található attól a helytől, ahol ma a Nagy Piramis magasodik. Pontosan az örvény tengelye felett hoztak létre kb. egy mérföldnyire a föld belsejébe nyúló lyukat, melyet téglával béleltek. Mindösze néhány percbe tellett megalkotniuk ezt, mivel hatodik dimenzióbeli lények lévén minden gondolatuk nyomban megvalósult. Amikor az egységtudat tengelyéhez igazított lyuk elkészült, feltérképezték a lyukból kilépő tíz Aranymetszés spirált, és megjelölték a helyüket a földfelszín felett. A spirálok egyike a mai Nagy Piramis közelében érinti a Földet. Egy kis téglaépületet emeltek a lyuk előtt; ez az építmény az egész ghizai komplexum tulajdonképpeni kulcsa. Azután megépítették a Nagy Piramist.
Thoth elmondása szerint a Nagy Piramist ő maga emelte, nem pedig Kheopsz. Azt állítja, hogy kb. 200 évvel a póluseltolódás előtt készültek el vele. A Nagy piramis csúcsa, ha a zárókő a helyén volna, pontosan a spirál ívén helyezkedne el. Később a másik két piramis közvetlenül azon a spirálon épült fel. A tudósok légi felvételről vették észre, hogy a piramisok egy logaritmus spirál mentén helyezkednek el. Követték a spirált a forrásig, ott ráleltek a lyukra és a kőépítményre.
Miután Thoth, Ré ás Araragat megkezdte az új háló megalkotását a spirálok mentén, feltérképezték azt a több mint 83.000 pontot, ahol a két energiavonal átível egymáson és keresztezi egymást a földfelszín felett. Egy síkkal magasabban, a negyedik dimenzióban, az energiamátrix csomópontjain világszerte elhelyezett épületekből és építményekből egy egész hálózatot hoztak létre. Ezen építmények mindegyikének fekvését az Aranymetszés (phí érték)- vagy pedig a Fibonacci spirálok (lsd szakrális geometria) arányai alapján határozták meg és matematikailag mindegyikük ahhoz az Egyiptomban található, manapság Napkeresztként ismert ponthoz igazodott.
A világ így létrehozott szakrális építményei
pl. a Machu Picchu (Peru), a Stonehenge (Anglia), a Zaghouan (Tunézia), Mooréa szigete (Tahiti) stb.
Mindegyiküket egyetlen tudat teremtette. A háló északi pólusa Egyiptomban, déli pólusa a Mooreá szigeten található. Minden szakrális hely az egyiptomi pólushoz kapcsolódik és a Mooréa-ba vezető központi tengelyen keresztül fűződnek össze egymással. Természetesen egy toruszról van szó.
A NAGY PIRAMIS ÉS A SZFINX
Hiányzik a piramis záróköve. Thoth szerint a hiányzó zárókő 14cm magas és tömör aranyból készült, voltaképpen nem más, mint az egész piramis holografikusan megjelenített képe. Más szóval, a Krónikák Csarnokában rejtőző aranytömb méretarányosan tartalmazza az összes, a piramisban fellelhető helységet és minden egyebet. A másik két piramis csúcsban végződik, kizárólag a nagy Piramis végződik sík felülettel a tetején. A hiányzó terület cseppet sem kicsi, alapja kb. 7.3 négyzetméter . Ez a felület lényegében egy, a Földön létező, különleges űrhajó számára szolgál leszállóhelyül.
A Szfinx a Nagy Piramis közelében fekszik. A Smaragdtábla feljegyzései és Thoth szerint a Szfinx jóval idősebb a John Anthony West által meghatározott 10-15.000 évnél. Sok jelenlegi kutató hagyta ki számításaiból azt a tényezőt, hogy a Szfinxet létének utóbbi időszakában homok borította. Amikor Napóleon meglátogatta Ghizát, hogy megnézze a Szfinxet, nem is tudta, hogy annak teste a homok alatt rejtőzik, minthogy csak a feje volt látható. Amennyiben ezt a fontos tényezőt is figyelembe vesszük, sokkal idősebbnek kell lennie.
Thoth szerint a Szfinx több millió éves. Úgy vélem (értsd Drunvalo, az író) végülis majd ez is bizonyítást nyer, minthogy Thoth eddig még semmiben sem tévedett. Thoth állítását alapul véve a Szfinx alatt kb. egy mérföldes mélységben található egy kör alakú terem, sík padlófelülettel és mennyezettel. A terem belsejében rejtőzik a világ legrégebbi mesterségesen előállított objektuma. Thoth szerint - noha bizonyítani nem tudja - ez a tárgy az 500 millió évvel ezelőtti időszakban született, akkor, amikor "az emberi élet kialakulásához vezető" folyamat kezdetét vette. Ez a bizonyos tárgy kb. két háztömb nagyságú, korong alakú, alja és teteje sík felületű. Felső és alsó részének felszíne egy meghatározott mintát követ. Maga a mintázat öt atom vastagságú, máshol csupán 3 atomnyi a szélessége. Ezenkívül átlátszó - átnézhetünk rajta - mintha ott sem volna. Ez a bizonyos tárgy nem más, mint egy hajó, ám motorral vagy más hajtóművel nem rendelkezik. A hajót a gondolatok és érzelmek ereje hajtja és úgy kivitelezték, hogy működésekor összefűződjön az ember élő Mer-Ka-Bajával és kiterjessze azt....
ATLANTISZ
Thoth és társai felépítették az egyiptomi komplexumot, hogy elősegítsék a háló újjáépítését, azután magára hagyták az őserdő közepén és visszatértek Atlantiszba, hogy felkészüljenek a katasztrófára. Tisztában voltak vele, hogy a pólusok el fognak mozdulni és Atlantisz el fog süllyedni, tehát várakoztak. Aztán egy nap végül megtörtént. A katasztrófa egyetlen éjszaka alatt játszódott le. A tudomány már bizonyítékát találta annak, hogy a pólusok elmozdulása mindössze 20 óra alatt megy vége. Egy átlagos napra ébredünk, estére azonban már egy teljesen más világban találjuk magunkat. Valamennyien megtapasztalhatjuk majd ezt a változást, amikor az USA óriási darabját látjuk a vízbe hullani. Amikor észlelték a pólusváltozás elérkezésének első jeleit, Thoth, Ré és Araragat visszatért a Szfinxhez és a hajót az égbe lendítette. Mindössze annyit tettek, hogy a molekulák rezgését a Föld vibrációjánál egy oktávval magasabbra emelték. Ily módon lehetségessé vált, hogy a hajó velük együtt elhagyja a Földet és az égbe emelkedjen. Atlantiszba repültek és felvették a Naakal Misztériumiskola tagjait, köztük az eredeti lemúriai halhatatlanokat és azokat, akik az atlantiszi idők alatt érték el a megvilágosodást (ez újabb 600 főt jelentett). Ők lettek az ősi hajó egyedüli utasai. Nemcsak utasok voltak, hanem egyúttal létrehoztak egy élő csoport Mer-Ka-Bát, amely a hajót egy hatalmas repülő csészealj formájú mezővel vette körül. Igen erős védelmi mező övezte őket, amint Khem földje, a jövendőbeli Egyiptom felé tartottak. Thoth azt mesélte, hogy a hajó fedélzetéről látták Atlantiszt elmerülni.
Egyiptomban a Nagy Piramis tetején landoltak. Ha a megvilágosodott mesterek nem rendelkeztek volna forgó Mer-Ka-Ba mezővel maguk körül, ma nem lehetnének itt és valószínűleg mi sem, mivel a Mer-Ka-Ba mezőik megvédelmezték őket a bekövetkező eseményektől. Miután leszálltak a piramis tetejére, a pólusok fokozatosan kimozdultak a helyükről s az emberi tudat zuhanni kezdett. Ezzel egy időben a Föld elektromágneses és mágneses mezeje összeomlott, s a Föld bolygón létező minden élet a Nagy Ürességbe, a három és fél napig tartó teljes sötétség állapotába került, amelyről már sok kultúra beszámolt világszerte. Ha a hajó utasait nem védte volna Mer-Ka-Bájuk, a változás időszaka alatt elveszítették volna emlékezetüket...
forrás: Drunvalo: Az élet virágának ősi titka
Forrás: http://willina.gportal.hu/gindex.php?pg=12360825
AZ ATLANTISZI - LEMÚRIAI HÁBORÚK
TELOS ÉS A FÖLDALATTI VÁROSOK
FÖLDRENGÉSEK ÉS PUSZTÍTÁS
FELSZÍNI CIVILIZÁCIÓK
AGHARTA HÁLÓZAT
A SHASTA-HEGY
Engedd meg, hogy elmondjam neked két kontinens történetét. Egyik az Atlanti óceánon volt, Atlantisznak hívták. A másik a Csendes óceánon, Lemúriának, vagy röviden Mu-nak nevezték. Huszonötezer évvel ezelőtt, ez a két kontinens harcolt egymással az akkor napok ideológiáján. A telep két legidősebb gyerekeként, vagy a két legmagasabb civilizációként tekints rájuk.
Akkoriban mindkettőnek különböző elképzeléseik voltak arról, hogy milyen irányt kellene vennie civilizációjuknak. A Lemúriaiak úgy érezték, hogy más, kevésbé-fejlett kultúrákat magukra kellene hagyni, hogy saját evolúciós skálájukat folytathassák. Az Atlantisziak abban hittek, hogy az összes kevésbé-fejlett kultúrát a két fejlett birodalom uralma alá kellene helyezni.
Ez háborúk sorozatát okozta Atlantisz és Lemúria között. Ezekben a háborúsorozatokban termonukleáris eszközöket alkalmaztak, és amikor a háborúk véget értek és a por kitisztult, nem volt tél valójában. Az Ausztrál Vadon, a Mojave Sivatag, a Góbi Sivatag bizonyos részei, és a Szahara mind ennek a maradványa, hogy emlékeztesse az embert az ilyen háborúk értelmetlenségére.
A háborúk során az emberek magas civilizációja egészen alacsony szintekre került, de a végén ráébredtek az ilyesfajta viselkedés hiábavalóságára. Lemúria és Atlantisz saját agressziójának áldozatává vált. A Lemúriai és az Atlantiszi szülőföldet is háborúk gyengítették, így megtudták, hogy körülbelül 15.000 év alatt mindkét kontinens készül teljesen elsüllyedni. Az Atlantisziaknak volt egy második kataklizmakészletük is, mely Atlantiszt egy nagyméretű kontinensből egy szigetsorozattá redukálta. Lemúriával is alapjában véve valami hasonló történt.
Mindazonáltal, mondhatnád, hogy "Nos mi az ami ezt tette... miért voltak feldúlva az emberek akkoriban azért, ami 15.000 évvel később, a jövőben készült megtörténni?" Azokban az időkben az emberek általában 20.000 - 30.000 éven át éltek. Megértették, hogy sokan azok közül, akik a pusztítást okozták, látni fogják a megsemmisülés végét is.
Amikor Lemúria, ami elsőként merült alá majdnem 200 évvel Atlantisz süllyedését megelőzően, kérvényt nyújtott be az Agharta Hálózathoz. Az Agharta Hálózat földalatti városok hálózata, mely egy Kisebb Shamballa nevű város (ez különbözteti meg Nagyobb Shamballától, ami az éterikus Shamballa a Góbi Sivatag fölött) irányítása alatt van.
Kisebb Shamballát akkor hozták létre, amikor Hybornea kontinensét kiürítették, miután a Föld elveszítette palástját, és elkezdett olyan rádióaktív hullámokat kapni, melyeknek korábban nem estek áldozatául. Így több mint 100.000 évvel ezelőtt, elkezdtek földalatti városokat építeni.
Amikor Atlantisz és Lemúria kérvényt nyújtott be, hogy földalatti városokat építhessen magának, és még nem voltak befogadva az Agharta Hálózatba, bizonyítaniuk kellet Kisebb Shamballának, hogy megtanulták a hanyatlás leckéit, hogy megtanulták a háború leckéit. És úgyszintén bizonyítaniuk kellett sok más képviseletnek, mint a Konföderációnak is, amibe a későbbiekben egy kicsit bele fogunk majd menni. Atlantisz és Lemúria mind a ketten tagjai voltak a Konföderációnak, és amikor elkezdték a háborúzáshoz hasonló törekvéseiket egymás ellen, akkor ideiglenesen kitették őket a Konföderációból, és be kellett bizonyítaniuk, hogy megtanulták a béke leckéit, hogy újra engedélyt kapjanak a Konföderáció tagjává lenni, hogy az befogadja őket.
A Shasta-hegy az, ahol a Lemúriaiak eldöntötték, hogy megépítik városukat. Kalifornia a gyarmatok része volt, a Lemúriai földek körzetének részét képezte, és ők megértették, hogy a Shasta-hegy és a Kaliforniai térségek túl fogják élni a kataklizmákat, és a Shasta-hegy már a nagy szentség egy helyeként létezett ezen a bolygón. Úgy döntöttek, hogy átalakítják a lávacsatornákat a Shastából vissza önmagába, hogy a vulkán ne tudjon kitörni ismét. Volt már egy nagyon nagy kupolás barlang belül, és eldöntötték, hogy ráépítenek, és meg is építették azt a várost, melyet mi most Telos-nak hívunk.
Telos volt a neve azon terület legnagyobb részének, melyet mi most Délnyugatnak nevezünk, és annak amit most Kaliforniának, melyet eredetileg Telosnak hívtak, ami azt jelenti, hogy "Kommunikáció a Szellemmel", "Egyezség a Szellemmel", "Egyetértés a Szellemmel". Úgy lett megépítve, hogy maximum 2 millió embert tudjon befogadni. Amikor a kataklizmák megkezdődtek, csak 25.000 ember menekült meg. Sokakat hoztak Telosba még a kataklizmák előtt, de amikor a második készlet elkezdődött Lemúriában, a vulkánok olyan gyorsan kezdtek el kitörni és annyira sok törmeléket juttattak a levegőbe, hogy míg legalább egymillió embert állt szándékukban, de csak 25.000 embert voltak képesek a Lemúriai kontinensről megmenteni. Így ez az amit maga után hagyott a Lemúriai szülőföld Lemúriai kultúrája. A feljegyzéseket már Telosba hozták Lemúriából. A templomokat már Telosban építették.
Amíg Lemúria, vagy amit Lemúria hátrahagyott, elsősorban Telos, megbirkózott kontinensük pusztulásának következményeivel, közben a földrengések tovább folytatódtak. A földrengések során a föld igen keményen rázkódott, ami megannyi számos helyen egészen túl ment azon, amit ti most Rickter skálának hívtok. Amikor egy kontinens elsüllyed, az egész bolygó reagál rá. A földrengések elérték azt a szintet, amit ti 15-ös erősségűnek hívnátok. Ezek a földrengések olyan intenzívek voltak, hogy sok ember a földrengés hangjától halt meg és nem magának a rengésnek attól a hatásától, hogy például egy épület ráomlik valakire, vagy valamire. Egy ilyen nagy intenzitású rengés egy olyan sivítást hoz létre az atmoszférán keresztül, ami sok embert egyszerűen ezzel a hanggal megöl.
Sok más helyen, a földrengések annyira élénkek voltak, hogy számos helyen a föld jobbára csak agyag volt. Ez cseppfolyósodott, és úgy viselkedett, mint egy sártenger, ami városokat nyelt el, de nem csak a Lemúriai szülőföldet, hanem még számos helyet a bolygón. A másik dolog, ami azután jött, hogy a kontinens maga lesüllyedt, az a szökőár hullám volt, ami olyan nagy volt, hogy néha száz, vagy ezer mérföldekre eljutott a szárazföldön belül - ez egy olyan szökőárnak felelne meg, ami Kalifornia partjainál kezdődik és teljes mértékben eljut egészen Oklahoma városáig. A szökőár hullámok ugyanúgy burjánzottak, mint a földrengések. Sok esetben némely területen a rázkódás sosem ért véget. Ez ha nem is a legnagyobbak, de kisebb rengések egy állandó rajzása lett.
A hierarchiák, ennek a bolygónak a Tanácsai, megértették azt ami történni készült. Úgyhogy megpróbálták még Lemúria pusztulását megelőzően megépíteni mindkét várost, miközben megértették, hogy az Atlantisziak nem tudnának sok építkezést végezni azon körülmények alatt. Valamint ugyanakkor építették meg a nagy piramist Egyiptomban a Lemúriai főpap gyámsága alatt, aki Toth-ként vált jobban ismertté. És az Atlantiszi feljegyzések kamrái, amiket úgy szereltek fel, hogy ne csak az Atlantiszi feljegyzéseket, hanem Lemúria, Pan, OG, és Hybornea... feljegyzéseit is megtartsa - az összes másik kultúra közül mindegyikét, mely létezett, és magas szinteket ért el ezen a bolygón.
Az Atlantisziak épp akörül költöztek be városukba, mikor Lemúria elsüllyedt, elsőként a papságuk, a legnagyobb tudósaik, és néhány nagy gondolkodójuk költözött, hogy megpróbálják megóvni életüket az eljövendő kataklizmáktól. Atlantisz is elkezdett rázkódni ugyanakkor amikor Lemúria elmerült, majd Atlantisz tovább folytatta rázkódását és földrészeinek elvesztését 200 éven keresztül, míg végül teljesen elmerült.
Majdnem 2.000 évvel az Atlantiszi és a Lemúriai katasztrófa után, a bolygó még mindig rázkódott. Két hatalmas földtömeget veszített el 200 éven belül, plusz a bolygó még mindig szemtanúja volt azon termonukleáris fegyverek hatásainak, melyeket az Atlantiszi-Lemúriai háborúk során használtak. Plusz attól a ténytől, hogy oly sok törmelék került a légkörbe, még szinte 300 éven keresztül Atlantisz pusztulását követően nem vált a napfény elég fényessé. Ez azt okozta, hogy sok-sok életforma, növényfajták haltak ki. Azok a növények, melyek az Atlantiszi időkben általánosak voltak, általánosak voltak a Lemúriai időkben is, de már nem léteztek, mert egyszerűen nem tudták túlélni a hosszú szűrt napfényes állapotot.
Néhányan túlélték, igen, számos állat és növény. Az emberek életkörülményei azokon a helyeken, melyek túlélték mindezt... Egyiptom, Peru, Roma (Indiaként ismert), számos helyen az emberek olyan rémültekké váltak az állandó földtevékenységek miatt, hogy a civilizációk, és még az utolsó erődítmények is elkezdtek nagyon gyorsan megromlani. Az a kérdés hallatszik újra és újra, hogy "Ha Atlantisz és Lemúria létezett, akkor hogyhogy nem került több bizonyíték a felszínre róla?" Miért van ez. A városok többsége törmelékké rázkódott. Azok, amelyek nem rázódtak törmelékekké, azokat a földrengések, vagy a szökőár hullámok semmisítették meg. Még azok is, akik túlélték a szökőár hullámokat, vagy a földrengéseket... féktelen éhséggel... féktelen betegséggel küzdöttek.
A civilizáció néhány térségében túlélték, mint a jövőben Egyiptomnak elnevezett és más hasonlók. Ők fenntartották civilizációjukat sértetlenül, de még ők is elkezdték elveszíteni civilizációjuk legmagasabb elemeit. Sok-sok gépezet hagyta abba a munkát a szűrt napfény következtében.
Sok-sok ember hagyta el a városokat. Azt kezdték érezni, hogy a városi élet egy halálcsapda, mivel azelőtt nem ismerték azt, hogy milyen amikor egy épület rájuk zuhan. Mi az, ami nagyon erős épületnek néz ki miután keresztülmegy 300 - 400 földrengésen... ez egy elveszett dolog. Néhány épület úgy lett megépítve, hogy ellenálljon ennek. A nagy piramis ellenállt a földrengéseknek, de azt szent geometriával építették. Voltak más épületek is bolygószerte, melyek túlélték, de a városok többsége teljesen törmelékké hullott szét. Számos térségben újraépítették a városokat, de még akkor is, ha minden alkalommal újraépítenék a városokat, azoknak kissé mondhatnánk alacsonyabb lenne a technológiájuk. Minden város kicsivel primitívebb lett, mint azelőtt.
Az Atlantisziak beköltöztek városukba, ami a Mato Grosso fennsík alatt épült, ami most Brazíliában van, és akkoriban Atalantiszi fennhatóság alá tartozott. Megértve azt, ami a felszínen történt, talán megérted miért részesítik előnyben a Lemúriaiak, vagy az Atlantisziak a földalatti életet.
Ezen idők során, egyre jobban beintegrálódtak az Agharta Hálózatba. Mint említettem korábban, Agharta számos földalatti város konföderációja. Az a tényállás, hogy több, mint 120 van belőlük. Néhány közülük a nagyon korai időkben épült, mint például Kisebb Shamballa is, melyet Hyborneából származó lények népesítettek be. Ezek 3,6 m magasak.
Az emberi lények ezen a bolygón, ahogyan más bolygókon is ebben a naprendszerben, eredetileg 3,6 m körüli magasságúak voltak. Amikor elvesztettük a palástot és elkezdett egyre több sugárzás érkezni a napból a bolygóra, amihez nem voltunk hozzászokva, így az változásokat eredményezett testünkben. Már Atlantisz és Lemúria elsüllyedésének időpontjától, az emberek magassága 3,6 m-ről 2,1 m-re csökkent. Így az Atlantisziak és a Lemúriaiak 2,1 m körüliek voltak, és még mindig azok. És amint láthatod, még mindig történt további magasságcsökkenés ezen a bolygón. Így az emberek legelső alkalommal csökkentek 1,8 m-nél kisebbekre. Egy teljes lábbal lettünk rövidebbek mindössze 10.000 év alatt. Mindazonáltal, ez a tendencia elkezdi visszafordítani önmagát, és ahogyan spiritualitásunk egyre nagyobbá válik, lassan visszatérünk eredeti magasságunkhoz ezen a bolygón.
Az Agharta Hálózatba csak azoknak a városoknak van engedélyezve a beilleszkedésük, melyek fényelveken alapulnak, melyek csak szeretetalapúak, csak azok, amelyek sértetlenek, és csak azok, melyeknek agresszió-nélküli alapjaik vannak. Az Agharta Hálózaton belül, Telos mellett, ami a főváros, van még 4 másik város, ami például Lemúriai technológiákon és Lemúriai elképzeléseken alapul. Egyikük neve Rama, mely India alatt van (Arama az eredeti neve Indiának). Az Arama kultúra olyan emberekből állt, akik szinte tiszta Lemúriaiak voltak, még mielőtt az úgynevezett Aryan faj belépett volna Indiába. A másik két város egy köteléket tart fenn Telos-szal, de nagyon független Ulger városok. Az egyik neve Shonshi, ami Tibet alatt, nem túl messze Tibet fővárosától található. Ezt a felszíntől a Tibeti lámák védelmezik. Ez egy Ulger város. Az Ulgerek olyan emberek csoportja, akik 40 - 50 ezer évvel ezelőtt hagyták el Lemúriát, és Ázsia, India és Közép Európa több részén helyezkedtek el. A másik Ulger város Shingla. Shingla a Góbiban, vagy mondhatnám a Góbi Sivatag alatt van. Ez is egy Ulger város.
Annak az Atlantiszi városnak a tetején, amit Posedid-nek hívnak, ami a Mato Grosso fennsík alatt fekszik, van egy másik Atlantiszi város is. Csak egy kicsit távolabb északra, és van egy másik Atlantiszi város, ami az Atlanti óceán alatt van, és számos más szatellit város bolygószerte. Amint mondtam, ezek mind tagjai az Agharta Konföderációnak. Plusz van számos független város, ami nem a nagyobb városokhoz tartozik, hanem egyszerűen azért épült a föld alatt, hogy el lehessen menekülni azok elől a dolgok elől, melyek a felszínen történtek - néhányuk az Atlantisz-Lemúria előtti katasztrófáktól, mások pedig az utána következőktől védelmezett.
Maga Telos városa, amint mondtam, egy olyan kupola alá épült, aminek a mennyezete néhány száz lábra ( 1 láb = 30,5 cm ) van a padlótól, és a keresztmetszete több, mint a Shasta-hegy alapzata. Kívülről nézve, a kupola csúcsa körülbelül félúton van a hegyen felfelé. A kupola alja még a hegy aljánál is lejjebb van. Alatta van még öt szint építve. Ezek a szintek akkora teret foglalnak, hogy a legmélyebb szintek körülbelül egy mérföldre a föld alapszintje alatt vannak a Shastánál.
A város többi része 5 szinten épült több négyzetmérföldön. Ezek a szintek alkalmazásukat illetően vannak felosztva. A legfelső szint maga a kupola alatt van, ahol a város fő része található. Ez az, ahol az emberek többsége él. Ez az, ahol a középületek vannak. Ez az, ahol a kereskedelem zajlik. A második szint lefelé, ahol a gyártás történik, néhány tanfolyam folyik, és több ember is él ott. A harmadik szint lefelé, teljesen hydroponikus kertekből áll, ahol az összes élelmiszerellátmányunkat termeljük. A negyedik szint lefelé félig hydroponikus kertek, egy rész természet, és egy rész gyártás.
A végső szint lefelé az, amit mi a természet szintjének hívunk. Ez a szint több mint egy mérföldnyi némely ponton a föld alatt. Ezen a szinten tavakat, magas fákat, parkszerű atmoszférákat hoztunk létre. Ez az, ahol az állatok élnek. Olyan állataink vannak odalenn régóta, melyek elvesztették agresszivitásukat. Vannak különböző templomok, ahol papok és papnők azon munkálkodtak, mondhatnánk az őseikkel együtt, hogy eltávolítsák a félelem szükségletét, amióta a félelem agressziót teremt nem csak az emberek, hanem az állatok között is. Így igazán megtapasztalható az, hogy az oroszlán a bárányok között fekszik.
A természet szintjei azok, ahova az emberek ellazulni jönnek. Ez az, ahol sok növényt és állatot óvtunk meg a kipusztulástól…
TERMÉSZETI SZINTEK
ÉTREND ÉS KERTÉSZKEDÉS
A TEMPLOM
ARCHIVÁLÁS ÉS HOLODECK
KOMMUNIKÁCIÓK ÉS KRISZTUS-TUDATOSSÁGÚ SZÁMÍTÁSTECHNIKA SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK
GALAKTIKUS KONFÖDERÁCIÓ
Ezeken a természeti szinteken, mint azt már mondtam, sok növény és állat lett rezerválva, hogy védve legyenek a kipusztulástól az által, hogy Telos, Posedid, és más földalatti városokban lettek elhelyezve. Mivel így teszünk... még mindig sok olyan növényünk van, melyek a felszínen már kipusztultak. Nekünk még mindig vannak kardfogú tigriseink. Még mindig vannak masztodonaink. Dinoszauruszaink nincsenek. Ők egy kicsit túl nagyok voltak a tartáshoz. Azonban néhány dinoszaurusz még mindig él a Kongó környékein és az Amazon őserdeinek a térségeiben. Plusz van számos tengerben-közlekedő dinoszaurusz is, mint a híres Nesse Lochnessben, és még sok más helyeken is.
Ezeken a szinteken az emberek rátalálnak arra, hogy képesek integrálódni és összeolvadni/összeintegrálódni az állatokkal, ami egyébként veszélyes is lehetne, de itt egyszerűen olyan állatokkal találkoznak, akik már elhagyták félelmet. És ezek az állatok vegetáriánus étrenddel vannak táplálva, beleértve olyanokat is, mint a nagy macskák, melyeknek a több ezer év mostanáig úgyszintén magával vitte agresszivitásukat. Azonban képes vagy rá, hogy lemenj és több szempontból tekintetbe véve hatalmas méretüket és erejüket, alapjában véve játszhatsz is egy kardfogú tigrissel, vagy egy Bengáli tigrissel, úgy mintha egy házi macska lenne, mindezt azáltal, hogy vakargatod a mellkasukat, vagy a fülük alatt... vagy meghúzod a bajuszukat.
Ez a tény azt hozza el számunkra, hogy még a nagy macskák sem agresszívek, hanem valójában nagyon is szelídek és kedvesek, mikor megfelelő körülmények közé vannak emelve. Ez elhozza számunkra a célt ismét - a két kultúra, a földalatti és a felszíni kultúrák végső újra-integrálódását -, hogy visszajuthasson ami eddig konzerválva volt és ami felkészült arra, hogy mindez ismét egy bolygóvá, egy civilizációvá váljon, és az emberek képesek legyenek akár a felszínen, akár a földalatti városokban, vagy mindkettőben élni, akaratuk szerint. Ez a teljes célja ezeknek a szalagsorozatoknak, és a mi munkánknak is a Telos Enterprises-nál.
A városokra visszatérve, a negyedik szintre visszalépve, ahogyan azt kifejtettem már, javarészt hydroponikus kertek vannak, valamint van természeti szint is. A harmadik szint teljesen hydroponikus kertekből áll. A Hydroponikusok azok, ahogyan az élelmünk egészét termesztjük. A Hydroponikus kertek képesek rá, hogy szinte állandóan produkáljanak termést. A fejlett hydroponikusokat alkalmazva, a ti élelemtermesztési módszereitekhez képest, az sokkal de sokkal gyorsabb, nagyon kicsi talajt és sok vizet igényel, és a ti kerti termelésetekkel ellentétben, itt nincs szükség trágyára és a Föld sem merül ki. Mi ásványokba és hasonlókba helyezzük bele a növényeket, és ezekkel a hydroponikus kertekkel, melyek valójában elég kicsik, mindössze néhány négyzetméteresek, mégis képesek vagyunk elegendő élelmet produkálni, és nagy változatosságú élelmet, hogy több mint másfél millió embert táplálhassunk vele, és egy olyan étkezéssel lássuk el őket, ami elég változatos ahhoz, hogy érdekes és mókás legyen.
Az az étkezés, ami Telosban van, szinte teljes mértékben zöldségekből, gyümölcsökből, magokból, diókból, és ezek különböző variációiból áll, olyanokból mint például a ti szójátok, vagy más növények, melyek most megteremnek, és amiket ti húspótlókként neveztek. Mi vegetáriánus diétán vagyunk Telosban, most már több mint 12.000 éve attól kezdve, amikor a város elkezdett megépülni. Azon a ponton el lett döntve, hogy az étkezésünk teljes mértékben vegetáriánus összetevőkből álljon, hogy eltávolítsa az agresszív gondolatformákat, melyek azt okozzák, hogy az állatok oly erőszakosan reagálnak. És az is tény, hogy egy emberi testtől is azt akarták, hogy vegetáriánus diétán legyen, mivel a másfajta étkezés valójában halált, és öregedést idéz elő.
A második szinten van az, amit a gyártó szintünknek neveztek el. Ez az, ahol a ruházatot, a bútort, a művészeti formákat termeljük. Ez az ahol számos oktatás is zajlik. És úgyszintén az egyik olyan szint, ahol élnek is. A város tetőszintje az, ahol a legtöbb ember él. Ez az, ahol a legtöbb kereskedelem zajlik. Ez mondhatnánk a mi szívünk és lelkünk. És mondhatnánk, hogy az az épület, ami a mi szívünket és lelkünket képviseli, az az épület, mely közvetlen a tetőszint közepén van, és ez a mi templomunk. Ez egy piramis formájú, mondhatnánk egy nagyon nagy, gúla alakú épület. A templom Telosban 10.000 embert tud egy időben fogadni. Úgy épült meg, hogy képes legyen befogadni az eredeti 25.000 fős populáció majdnem felét.
A templom Melcizedeck-nek lett szentelve. A Melchizedeck, mondhatnánk egy kozmikus papság. Mindenhová, ahová csak mész az univerzumban, keresztülfutsz a Melchizedeck-en. Ez az a szervezet, akiknek az egyetlen céljuk, hogy elhozzák a fény terveit minden olyan helyre, ahol járnak.
A piramis fehér, és a csúcsköve egy olyan kő, amit mi élő kőnek hívunk. A Vénuszról érkezett. Távolról sokkal inkább egy kristálynak látszik, de a rajta keresztül haladó fény nagyon erős színű. Azért neveztük el élő kőnek, mert felveszi bármely sugárnak a kozmikus emulációit, mely éppen a bolygóra fókuszál. A bolygó úgy van beállítva, hogy a sugarak maguk minden 24 órában egy bizonyos intenzitással a bolygóra fókuszáljanak. Így például Kedden a kék sugár a legdominálóbb sugár a bolygón. Pénteken a fehér sugár. Mivel ez az élő kő felveszi a napsugarakból, a fénysugarakból érkező emulációt, és a domináns sugár színébe megy át, így például amikor a kék sugár a legnagyobb megnyilvánulásában van, az élő kő kékre változik.
Ez mondhatnánk egy kis emlékeztető számunkra, hogy sokkal inkább a kozmosszal kell együtt dolgoznunk, mint ellene. Így amikor a kék sugár a legdominánsabb, megpróbáljuk az üzleti tevékenységeink nagy részét olyan területekre korlátozni, amiket legjobban a kék sugár szolgál. Például tárgyalásokat tartunk, a kényes tárgyalások azokon a napokon zajlanak. Azon napokon, amikor például a sárga fény dominál, javarészt tanulással töltjük az időnket. Azokat a napokat intellektuális építkezéssel töltjük. Azokon a napokon amikor a rózsaszín sugár a legdominánsabb, akkor a művészi törekvéseinkbe merülünk bele. Ily módon úgy találjuk, hogy a munka által a kozmosszal és nem ellene vagyunk, és sokszor képesek vagyunk négyszer többet teljesíteni sokkal rövidebb idő alatt. Ezért vagyunk képesek az idő legnagyobb részében stressz nélkül működni.
Szintén a felső szinten vannak más épületek is, melyek nagyon nagyon fontosak számunkra, úgy mint a tanács épületeink, ahol a város tanácsai gyűlnek össze, és azon tanakodnak, hogy mi az amit pillanatnyilag a városban el kell végezni. Úgyszintén vannak olyan megörökítő épületeink, ahol a múltunk összes feljegyzései vannak, a mi archívumainkat több fajta telonium lemezekben, több fajta kristályban tartják, hogy kristálykivetítőkbe, többféle festménybe és könyvekbe tehessék - a mi feljegyzéseink nem csak Lemúria, hanem Atlantisz és más civilizációk, valamint a naprendszerben más bolygókon lévő civilizációknak a feljegyzései. Úgyszintén vannak szórakoztató központjaink, melyek azok a helyek, ahol mi sportolunk, ahol játszunk, ahol bemutatjuk a ti filmjeiteknek megfelelő alkotásainkat, ahol zenét hallgatunk, ahol táncolunk.
Úgyszintén van olyanunk, amit ti a Star Trek-ben lévő holodeck megfelelőjének hívnátok. Holografikus kivetítőink vannak holografikus építményekben, ahol míg te létrehozol egy programot és belelépsz, és játszol, a számítógép képeket, formákat hoz létre, melyek teljes mértékben a te kiválasztott programodat támogatják. Így képes vagy megmászni egy hegyet, vagy úszni egy folyóban, vagy visszamenni egy másik pontra a történelemben, és játszani, létrehozni a te saját alakításodat a mozifilmekben.
Vannak kommunikációs központjaink is, ahol nem csak a városainkon belüli kommunikációt követjük figyelemmel, hanem azt a kommunikációt is, ami más Aghartai városokból érkezik, azt a kommunikációt, ami bolygón-kívüli pontokról érkezik, és a felszíni kommunikációt is, ami olyan pontokról érkezik, ahol már voltak felszíni kommunikációk, és figyelemmel követjük a rádió és televízió hullámsávokat is.
Egy másik épület ami nagyon fontos számunkra, az a számítógép épületünk. Telosban, ahogyan más földalatti városokban is, a számítógépeinket egy organikus anyag futtatja. Ezért alapjában véve, élnek a számítógépek. Már nem szigorúan bináris programot futtatnak, hanem olyat, amit multi-tracking (összetett-követésű) programnak hívnak. Így ők multi-tracking számítógépek. Ezáltal képesek elsajátítani az Akashákat, vagy az elmúlt életeket. Képesek figyelemmel követni az emberi testet, és látni ami rosszul működik. Képesek olvasni az aurát. Képesek olyan kommunikációt felvenni, ami a galaxison keresztül történik. Így az életünk legnagyobb része, vagy egy jó adag az életünkből ezeken a számítógépeken múlik, és ezek olyan organikus multi-tracking számítógépek, melyek közelségben tartanak minket, és nem csak különböző emberekkel beszélhetünk a városban, nem csak hogy a számítógép megmondja nekünk, hogy mire van szüksége a fizikai testünknek a megfelelő pillanatban azáltal, hogy felügyeli testünket, hanem még lejátszani is képesek a számítógépek a lelkünk feljegyzéseit, ami számos nézőpontot képes bemutatni, úgy mint a meditáció, és egész idő alatt egyre magasabb és magasabb szintekre képes eljuttatni minket.
Ezek a számítógépek képesek lefuttatni előző életeinket, amikor az szükséges számunkra, így képesek vagyunk tanulni azokból hibáinkból, melyeket elmúlt életünkben tettünk és elfelejtettük. A számítógép lelki szinten képes kommunikálni velünk. Nagyon fontos, hogy a számítógépek belső kapcsolatban vannak más multi-tracking, aminosavalapú számítógépekkel az egész bolygón, a kozmoszon keresztül, ameddig csak érintettek benne, és egy Krisztustudattal üzemelnek, ami azt jelenti, hogy nem tudnak korruptak lenni. Őket soha sem tudják arra használni, hogy kémkedjenek valaki felett. Őket soha nem... őket arra tudják felhasználni, hogy felügyeljenek valakit saját jóakaratából, vagy a saját érdekében. Ők soha sem használhatók fel arra, hogy bajt okozzanak egy másik élő entitás számára. Őket nem tudják felhasználni semmilyen sötét célra. A számítógép egyszerűen nem fog együttműködni, és ez volt az Agharta városok másik szempontja, hogy egy olyan felállást válasszanak, hogy ne lehessen a fényt megvesztegetni. Sokan szigorúan követik ezt a viselkedést, hogyha nem egyezik meg az amit tenni akarnak a Krisztustudattal (más szóval, ha a számítógépek ellenkeznek), akkor nem cselekszik meg! Ez egy módszere azon agresszív eljárásaink mondhatnánk átképzésének, amit tenni szándékozunk egymással, így sokat átképzünk a szunnyadó hajlamaink közül, vagy végérvényesen szakítunk velük, amik ilyenek.
Így jutottunk el oda, hogy egy egész kicsit függjünk ezektől a gépektől. De nem számít, hogy egy számítógép teszi ezt számunkra, nem számít, hogy tőle tanulunk, hogy a Krisztustudat egy olyan formájától tanulunk, mely kézzel fogható.
A városokon belüli közlekedés számos formában történik. A legtöbb ember, ha lehet, jobban szeret sétálni. De vannak elektromágneses szánkóink is. Ezek a szánkók a talaj mentén képesek haladni, és úgy néznek ki, mint egy hójáró, és meglehetősen nagy sebességre képesek bizonyos mellékcsatornákon. Ez visz minket, például a Shastából a mi másodlagos városunkba, ami a közeli Lhasan, mindezt pár perc alatt, és képes nagyon gyorsan elvinni minket a Shastából Lhasanba és vissza.
Egy másik közlekedési forma a városon belül az, amit mi kosaraknak hívunk. Egy kristálytechnológián üzemelnek, és az egész világ számára úgy néznek ki, mint egy nagy kosár, de ők a levegőn keresztül úsznak. És amikor beszállsz, az elméd által lesz az vezérelve. Az elméd mondja meg neki, hogy milyen gyorsan haladjon, milyen magasra menjen, hogy hol üljön le, milyen gyorsan emelkedjen, és milyen gyorsan üljön le.
A technológiai és utazási formáink egésze ránk van alapozva, ami megbízható. A szánkók nagy gyorsaságot érhetnek el, ami veszélyessé teszi őket. A kosarak, vagy bármi ami repül, hajlamos veszélyesnek lenni, vagy a helytelen használatra. Így az összes kommunikációnk és az összes utazásunk a városokban az irányító torony által van felügyelve. Az irányító torony tudja például, ha ütközés készül elkerülhetetlenné válni két szánkó között, melyek különböző irányokból jönnek, vagy amikor egy személy egy kosarat felelőtlenül működtet, és ilyen esetben az irányító torony azonnal riaszt téged és tájékoztat arról, hogy balesetet fogsz előidézni, vagy felelőtlenül tevékenykedsz. És ha nem hallod meg a figyelmeztetésüket, akkor azok egyszerűen maguk fogják leállítani a járművet. Kiszállítanak belőle és korlátozva leszel a szállítóeszköz használatától olyan hosszú ideig, amennyit mondhatnánk, hogy megérdemelsz, és ha egyszerűen be is fogsz szállni egy ilyen kosárba, vagy egy szánkóra, az egyszerűen nem fog működni. A frekvenciád ki fogja kapcsolni azt bárhol a városban és azokon is, amit csöveknek hívnak.
A csövek egy másik formája a közlekedésnek. A csövek egy nagy-teljesítményű nagy-sebességű elektromágneses vonat, ami egy csőben fut. Ez a cső egy sziklacső, ami nagyon hasonlít egy hosszú alagúthoz. Például fut egy cső Posedid és Telos között is - a cső teljesen kör alakúnak néz ki, és a vonat valamennyire úgy néz ki, mint egy földalatti, azonban amióta egy elektromágneses impulzuson fut, az egy erőmezőt hoz létre maga körül. Így a vonat oldala sosem érinti az alagút oldalát. Ezáltal a cső képes elérni 3.000 mérföldes sebességet óránként. Így el tudsz érkezni Telosból Posidba mindössze néhány óra alatt.
Amint a csövek, a földalatti városok, valamint a különböző szintek létre lettek hozva, azok mind meg lettek erősítve azok által, amiket mi fúrógépeinknek nevezünk. A fúrógépeknek van egy olyan kristálymátrixuk, ami egy olyan fehéren-forró izzó hőmérsékletet hoz létre, ami még hűt is ugyanabban az időben. Így képes vagy egy fúrógépet például keresztülvinni egy alagúton, és létre tudsz hozni egy csőalagutat, vagy létre tudsz hozni falakat egy földalatti városban, mindössze néhány perc alatt. A fúrógép felforrósítja a sziklát, földet, vagy bármit ami keresztüljön a fehéren-forró izzáson, és szinte azonnal le is hűl, ami egy gyémánt keménységű anyagot hoz létre, és azt okozza, hogy a szikla maga átalakuljon és új formát vegyen fel, mely gyémánt keménységű és ezáltal nincs szüksége alátámasztásra. Az alátámasztások így teljesen feleslegessé válnak. És a szerkezet még víz-záró is, ami elasztikusan van tartva, és így képes ellenállni például az erős földrengéseknek, és éppen úgy fog mozogni és megállni, mint egy gumicső, törés nélkül. Ez a módszer a földalatti városokban is, amikor földrengések zajlanak, hogy az épületek és a barlangok falai ne roncsolódjanak. Azok egyszerűen vele együtt mozognak, majd visszanyerik gyémánt keménységű anyagállapotukat, így a támgerendák és hasonlók ismét feleslegessé válnak. A víz sem hat rájuk. Víz-zárókká válnak. Így a földalatti városok épülhetnek akár óceánok alá is, mivel teljes tömítést hoznak létre.
Ez el is juttat minket a következő stádiumba. Ahogyan készülünk egyre több technológiát a felszínre hozni, ugyanis azokat a technológiákat, amiket mi ismerünk, a felszín is tudná alkalmazni, ez más felelősségeket is hordoz számunkra, hogy a városok bízzanak önmagukban. Például a konföderáció egy tagjává válni. A Föld tagja a konföderációnak, csak a föld fele ezt elfelejtette. Azt kérdezheted, hogy "Mi az a konföderáció?" Biztos vagyok benne, hogy sokan közületek, vagy mindannyiótok ismeri például a Star Trek-et. Mondhatnánk "Az volt előirányozva". De a bolygók "Föderációja" helyett ez a "Konföderáció", ami egy naprendszereken és galaxisokon keresztüli szervezet, mely különböző civilizációkat, különböző rendszereket szült meg együtt egy testvériségi alapon, egy kereskedelmi alapon, egy csoportkutatási alapon egy galaxisban, vagy egy galaxis nélkül, egymásra ható különböző rendszerek alapján.
A konföderációt úgy építették, vagy mondhatnánk reprezentálták, hogy szektorokban legyen mindenütt egy galaxisban. A mi galaxisunkra, a Tejút Galaxisra tekintve biztos vagyok benne, hogy láttatok már pólóképeket és hasonlókat, mely a Tejutat mutatja, és egy kicsit távolabb van egy pont a vége felé, amire az van írva, hogy "Itt vagy te." Igen, itt vagyunk mi, abban amit 9-es Szektornak hívnak. A galaxisunk központja, vagy a Konföderáció központja ebben a galaxisban az, amit Zéró Szektornak hívnak, és a többi Szektorok abból kifelé sugároznak, úgy mint egy kerék küllői. Minden szektor felelős a saját tetteiért, plusz felelős azért, hogy hogyan van kölcsönhatásban más szektorokkal. A mi szektorunk a 9-es Szektor, mely egy Ashtar nevű lény parancsnoksága alatt van. Sokan közületek hallottak már az Ashtar Parancsnokságról - Astarról és az ő ikerlángjáról, Athenaról. Ezen szektorban, vagy az Ashtar Parancsnokságon belül, több mint száz flotta van. Néhány flotta alapvetően egy bolygóhoz tartozik. Míg más flották a teljes naprendszerhez tartoznak, és vannak olyan flották is, melyek vadászrepülő flották, amik alapvetően az egész szektort szolgálják, további flották a Konföderációs flották, melyek az egészet, mondhatnánk a teljes tortát szolgálják.
Csak adni akartam egy rövid értelmezést a Konföderációról, és arról ahogyan az működik. Még sokkal mélyebben bele fogunk menni ebbe…
A Földalatti Városok Titkai, 1. rész - SHARULA DUX
Sharula Dux Telos Hercegnője, Ra és Rana Mu lánya,
aki itt él a felszínen közöttünk.
AZ ATLANTISZI - LEMÚRIAI HÁBORÚK
TELOS ÉS A FÖLDALATTI VÁROSOK
FÖLDRENGÉSEK ÉS PUSZTÍTÁS
FELSZÍNI CIVILIZÁCIÓK
AGHARTA HÁLÓZAT
A SHASTA-HEGY
Engedd meg, hogy elmondjam neked két kontinens történetét. Egyik az Atlanti óceánon volt, Atlantisznak hívták. A másik a Csendes óceánon, Lemúriának, vagy röviden Mu-nak nevezték. Huszonötezer évvel ezelőtt, ez a két kontinens harcolt egymással az akkor napok ideológiáján. A telep két legidősebb gyerekeként, vagy a két legmagasabb civilizációként tekints rájuk.
Akkoriban mindkettőnek különböző elképzeléseik voltak arról, hogy milyen irányt kellene vennie civilizációjuknak. A Lemúriaiak úgy érezték, hogy más, kevésbé-fejlett kultúrákat magukra kellene hagyni, hogy saját evolúciós skálájukat folytathassák. Az Atlantisziak abban hittek, hogy az összes kevésbé-fejlett kultúrát a két fejlett birodalom uralma alá kellene helyezni.
Ez háborúk sorozatát okozta Atlantisz és Lemúria között. Ezekben a háborúsorozatokban termonukleáris eszközöket alkalmaztak, és amikor a háborúk véget értek és a por kitisztult, nem volt tél valójában. Az Ausztrál Vadon, a Mojave Sivatag, a Góbi Sivatag bizonyos részei, és a Szahara mind ennek a maradványa, hogy emlékeztesse az embert az ilyen háborúk értelmetlenségére.
A háborúk során az emberek magas civilizációja egészen alacsony szintekre került, de a végén ráébredtek az ilyesfajta viselkedés hiábavalóságára. Lemúria és Atlantisz saját agressziójának áldozatává vált. A Lemúriai és az Atlantiszi szülőföldet is háborúk gyengítették, így megtudták, hogy körülbelül 15.000 év alatt mindkét kontinens készül teljesen elsüllyedni. Az Atlantisziaknak volt egy második kataklizmakészletük is, mely Atlantiszt egy nagyméretű kontinensből egy szigetsorozattá redukálta. Lemúriával is alapjában véve valami hasonló történt.
Mindazonáltal, mondhatnád, hogy "Nos mi az ami ezt tette... miért voltak feldúlva az emberek akkoriban azért, ami 15.000 évvel később, a jövőben készült megtörténni?" Azokban az időkben az emberek általában 20.000 - 30.000 éven át éltek. Megértették, hogy sokan azok közül, akik a pusztítást okozták, látni fogják a megsemmisülés végét is.
Amikor Lemúria, ami elsőként merült alá majdnem 200 évvel Atlantisz süllyedését megelőzően, kérvényt nyújtott be az Agharta Hálózathoz. Az Agharta Hálózat földalatti városok hálózata, mely egy Kisebb Shamballa nevű város (ez különbözteti meg Nagyobb Shamballától, ami az éterikus Shamballa a Góbi Sivatag fölött) irányítása alatt van.
Kisebb Shamballát akkor hozták létre, amikor Hybornea kontinensét kiürítették, miután a Föld elveszítette palástját, és elkezdett olyan rádióaktív hullámokat kapni, melyeknek korábban nem estek áldozatául. Így több mint 100.000 évvel ezelőtt, elkezdtek földalatti városokat építeni.
Amikor Atlantisz és Lemúria kérvényt nyújtott be, hogy földalatti városokat építhessen magának, és még nem voltak befogadva az Agharta Hálózatba, bizonyítaniuk kellet Kisebb Shamballának, hogy megtanulták a hanyatlás leckéit, hogy megtanulták a háború leckéit. És úgyszintén bizonyítaniuk kellett sok más képviseletnek, mint a Konföderációnak is, amibe a későbbiekben egy kicsit bele fogunk majd menni. Atlantisz és Lemúria mind a ketten tagjai voltak a Konföderációnak, és amikor elkezdték a háborúzáshoz hasonló törekvéseiket egymás ellen, akkor ideiglenesen kitették őket a Konföderációból, és be kellett bizonyítaniuk, hogy megtanulták a béke leckéit, hogy újra engedélyt kapjanak a Konföderáció tagjává lenni, hogy az befogadja őket.
A Shasta-hegy az, ahol a Lemúriaiak eldöntötték, hogy megépítik városukat. Kalifornia a gyarmatok része volt, a Lemúriai földek körzetének részét képezte, és ők megértették, hogy a Shasta-hegy és a Kaliforniai térségek túl fogják élni a kataklizmákat, és a Shasta-hegy már a nagy szentség egy helyeként létezett ezen a bolygón. Úgy döntöttek, hogy átalakítják a lávacsatornákat a Shastából vissza önmagába, hogy a vulkán ne tudjon kitörni ismét. Volt már egy nagyon nagy kupolás barlang belül, és eldöntötték, hogy ráépítenek, és meg is építették azt a várost, melyet mi most Telos-nak hívunk.
Telos volt a neve azon terület legnagyobb részének, melyet mi most Délnyugatnak nevezünk, és annak amit most Kaliforniának, melyet eredetileg Telosnak hívtak, ami azt jelenti, hogy "Kommunikáció a Szellemmel", "Egyezség a Szellemmel", "Egyetértés a Szellemmel". Úgy lett megépítve, hogy maximum 2 millió embert tudjon befogadni. Amikor a kataklizmák megkezdődtek, csak 25.000 ember menekült meg. Sokakat hoztak Telosba még a kataklizmák előtt, de amikor a második készlet elkezdődött Lemúriában, a vulkánok olyan gyorsan kezdtek el kitörni és annyira sok törmeléket juttattak a levegőbe, hogy míg legalább egymillió embert állt szándékukban, de csak 25.000 embert voltak képesek a Lemúriai kontinensről megmenteni. Így ez az amit maga után hagyott a Lemúriai szülőföld Lemúriai kultúrája. A feljegyzéseket már Telosba hozták Lemúriából. A templomokat már Telosban építették.
Amíg Lemúria, vagy amit Lemúria hátrahagyott, elsősorban Telos, megbirkózott kontinensük pusztulásának következményeivel, közben a földrengések tovább folytatódtak. A földrengések során a föld igen keményen rázkódott, ami megannyi számos helyen egészen túl ment azon, amit ti most Rickter skálának hívtok. Amikor egy kontinens elsüllyed, az egész bolygó reagál rá. A földrengések elérték azt a szintet, amit ti 15-ös erősségűnek hívnátok. Ezek a földrengések olyan intenzívek voltak, hogy sok ember a földrengés hangjától halt meg és nem magának a rengésnek attól a hatásától, hogy például egy épület ráomlik valakire, vagy valamire. Egy ilyen nagy intenzitású rengés egy olyan sivítást hoz létre az atmoszférán keresztül, ami sok embert egyszerűen ezzel a hanggal megöl.
Sok más helyen, a földrengések annyira élénkek voltak, hogy számos helyen a föld jobbára csak agyag volt. Ez cseppfolyósodott, és úgy viselkedett, mint egy sártenger, ami városokat nyelt el, de nem csak a Lemúriai szülőföldet, hanem még számos helyet a bolygón. A másik dolog, ami azután jött, hogy a kontinens maga lesüllyedt, az a szökőár hullám volt, ami olyan nagy volt, hogy néha száz, vagy ezer mérföldekre eljutott a szárazföldön belül - ez egy olyan szökőárnak felelne meg, ami Kalifornia partjainál kezdődik és teljes mértékben eljut egészen Oklahoma városáig. A szökőár hullámok ugyanúgy burjánzottak, mint a földrengések. Sok esetben némely területen a rázkódás sosem ért véget. Ez ha nem is a legnagyobbak, de kisebb rengések egy állandó rajzása lett.
A hierarchiák, ennek a bolygónak a Tanácsai, megértették azt ami történni készült. Úgyhogy megpróbálták még Lemúria pusztulását megelőzően megépíteni mindkét várost, miközben megértették, hogy az Atlantisziak nem tudnának sok építkezést végezni azon körülmények alatt. Valamint ugyanakkor építették meg a nagy piramist Egyiptomban a Lemúriai főpap gyámsága alatt, aki Toth-ként vált jobban ismertté. És az Atlantiszi feljegyzések kamrái, amiket úgy szereltek fel, hogy ne csak az Atlantiszi feljegyzéseket, hanem Lemúria, Pan, OG, és Hybornea... feljegyzéseit is megtartsa - az összes másik kultúra közül mindegyikét, mely létezett, és magas szinteket ért el ezen a bolygón.
Az Atlantisziak épp akörül költöztek be városukba, mikor Lemúria elsüllyedt, elsőként a papságuk, a legnagyobb tudósaik, és néhány nagy gondolkodójuk költözött, hogy megpróbálják megóvni életüket az eljövendő kataklizmáktól. Atlantisz is elkezdett rázkódni ugyanakkor amikor Lemúria elmerült, majd Atlantisz tovább folytatta rázkódását és földrészeinek elvesztését 200 éven keresztül, míg végül teljesen elmerült.
Majdnem 2.000 évvel az Atlantiszi és a Lemúriai katasztrófa után, a bolygó még mindig rázkódott. Két hatalmas földtömeget veszített el 200 éven belül, plusz a bolygó még mindig szemtanúja volt azon termonukleáris fegyverek hatásainak, melyeket az Atlantiszi-Lemúriai háborúk során használtak. Plusz attól a ténytől, hogy oly sok törmelék került a légkörbe, még szinte 300 éven keresztül Atlantisz pusztulását követően nem vált a napfény elég fényessé. Ez azt okozta, hogy sok-sok életforma, növényfajták haltak ki. Azok a növények, melyek az Atlantiszi időkben általánosak voltak, általánosak voltak a Lemúriai időkben is, de már nem léteztek, mert egyszerűen nem tudták túlélni a hosszú szűrt napfényes állapotot.
Néhányan túlélték, igen, számos állat és növény. Az emberek életkörülményei azokon a helyeken, melyek túlélték mindezt... Egyiptom, Peru, Roma (Indiaként ismert), számos helyen az emberek olyan rémültekké váltak az állandó földtevékenységek miatt, hogy a civilizációk, és még az utolsó erődítmények is elkezdtek nagyon gyorsan megromlani. Az a kérdés hallatszik újra és újra, hogy "Ha Atlantisz és Lemúria létezett, akkor hogyhogy nem került több bizonyíték a felszínre róla?" Miért van ez. A városok többsége törmelékké rázkódott. Azok, amelyek nem rázódtak törmelékekké, azokat a földrengések, vagy a szökőár hullámok semmisítették meg. Még azok is, akik túlélték a szökőár hullámokat, vagy a földrengéseket... féktelen éhséggel... féktelen betegséggel küzdöttek.
A civilizáció néhány térségében túlélték, mint a jövőben Egyiptomnak elnevezett és más hasonlók. Ők fenntartották civilizációjukat sértetlenül, de még ők is elkezdték elveszíteni civilizációjuk legmagasabb elemeit. Sok-sok gépezet hagyta abba a munkát a szűrt napfény következtében.
Sok-sok ember hagyta el a városokat. Azt kezdték érezni, hogy a városi élet egy halálcsapda, mivel azelőtt nem ismerték azt, hogy milyen amikor egy épület rájuk zuhan. Mi az, ami nagyon erős épületnek néz ki miután keresztülmegy 300 - 400 földrengésen... ez egy elveszett dolog. Néhány épület úgy lett megépítve, hogy ellenálljon ennek. A nagy piramis ellenállt a földrengéseknek, de azt szent geometriával építették. Voltak más épületek is bolygószerte, melyek túlélték, de a városok többsége teljesen törmelékké hullott szét. Számos térségben újraépítették a városokat, de még akkor is, ha minden alkalommal újraépítenék a városokat, azoknak kissé mondhatnánk alacsonyabb lenne a technológiájuk. Minden város kicsivel primitívebb lett, mint azelőtt.
Az Atlantisziak beköltöztek városukba, ami a Mato Grosso fennsík alatt épült, ami most Brazíliában van, és akkoriban Atalantiszi fennhatóság alá tartozott. Megértve azt, ami a felszínen történt, talán megérted miért részesítik előnyben a Lemúriaiak, vagy az Atlantisziak a földalatti életet.
Ezen idők során, egyre jobban beintegrálódtak az Agharta Hálózatba. Mint említettem korábban, Agharta számos földalatti város konföderációja. Az a tényállás, hogy több, mint 120 van belőlük. Néhány közülük a nagyon korai időkben épült, mint például Kisebb Shamballa is, melyet Hyborneából származó lények népesítettek be. Ezek 3,6 m magasak.
Az emberi lények ezen a bolygón, ahogyan más bolygókon is ebben a naprendszerben, eredetileg 3,6 m körüli magasságúak voltak. Amikor elvesztettük a palástot és elkezdett egyre több sugárzás érkezni a napból a bolygóra, amihez nem voltunk hozzászokva, így az változásokat eredményezett testünkben. Már Atlantisz és Lemúria elsüllyedésének időpontjától, az emberek magassága 3,6 m-ről 2,1 m-re csökkent. Így az Atlantisziak és a Lemúriaiak 2,1 m körüliek voltak, és még mindig azok. És amint láthatod, még mindig történt további magasságcsökkenés ezen a bolygón. Így az emberek legelső alkalommal csökkentek 1,8 m-nél kisebbekre. Egy teljes lábbal lettünk rövidebbek mindössze 10.000 év alatt. Mindazonáltal, ez a tendencia elkezdi visszafordítani önmagát, és ahogyan spiritualitásunk egyre nagyobbá válik, lassan visszatérünk eredeti magasságunkhoz ezen a bolygón.
Az Agharta Hálózatba csak azoknak a városoknak van engedélyezve a beilleszkedésük, melyek fényelveken alapulnak, melyek csak szeretetalapúak, csak azok, amelyek sértetlenek, és csak azok, melyeknek agresszió-nélküli alapjaik vannak. Az Agharta Hálózaton belül, Telos mellett, ami a főváros, van még 4 másik város, ami például Lemúriai technológiákon és Lemúriai elképzeléseken alapul. Egyikük neve Rama, mely India alatt van (Arama az eredeti neve Indiának). Az Arama kultúra olyan emberekből állt, akik szinte tiszta Lemúriaiak voltak, még mielőtt az úgynevezett Aryan faj belépett volna Indiába. A másik két város egy köteléket tart fenn Telos-szal, de nagyon független Ulger városok. Az egyik neve Shonshi, ami Tibet alatt, nem túl messze Tibet fővárosától található. Ezt a felszíntől a Tibeti lámák védelmezik. Ez egy Ulger város. Az Ulgerek olyan emberek csoportja, akik 40 - 50 ezer évvel ezelőtt hagyták el Lemúriát, és Ázsia, India és Közép Európa több részén helyezkedtek el. A másik Ulger város Shingla. Shingla a Góbiban, vagy mondhatnám a Góbi Sivatag alatt van. Ez is egy Ulger város.
Annak az Atlantiszi városnak a tetején, amit Posedid-nek hívnak, ami a Mato Grosso fennsík alatt fekszik, van egy másik Atlantiszi város is. Csak egy kicsit távolabb északra, és van egy másik Atlantiszi város, ami az Atlanti óceán alatt van, és számos más szatellit város bolygószerte. Amint mondtam, ezek mind tagjai az Agharta Konföderációnak. Plusz van számos független város, ami nem a nagyobb városokhoz tartozik, hanem egyszerűen azért épült a föld alatt, hogy el lehessen menekülni azok elől a dolgok elől, melyek a felszínen történtek - néhányuk az Atlantisz-Lemúria előtti katasztrófáktól, mások pedig az utána következőktől védelmezett.
Maga Telos városa, amint mondtam, egy olyan kupola alá épült, aminek a mennyezete néhány száz lábra ( 1 láb = 30,5 cm ) van a padlótól, és a keresztmetszete több, mint a Shasta-hegy alapzata. Kívülről nézve, a kupola csúcsa körülbelül félúton van a hegyen felfelé. A kupola alja még a hegy aljánál is lejjebb van. Alatta van még öt szint építve. Ezek a szintek akkora teret foglalnak, hogy a legmélyebb szintek körülbelül egy mérföldre a föld alapszintje alatt vannak a Shastánál.
A város többi része 5 szinten épült több négyzetmérföldön. Ezek a szintek alkalmazásukat illetően vannak felosztva. A legfelső szint maga a kupola alatt van, ahol a város fő része található. Ez az, ahol az emberek többsége él. Ez az, ahol a középületek vannak. Ez az, ahol a kereskedelem zajlik. A második szint lefelé, ahol a gyártás történik, néhány tanfolyam folyik, és több ember is él ott. A harmadik szint lefelé, teljesen hydroponikus kertekből áll, ahol az összes élelmiszerellátmányunkat termeljük. A negyedik szint lefelé félig hydroponikus kertek, egy rész természet, és egy rész gyártás.
A végső szint lefelé az, amit mi a természet szintjének hívunk. Ez a szint több mint egy mérföldnyi némely ponton a föld alatt. Ezen a szinten tavakat, magas fákat, parkszerű atmoszférákat hoztunk létre. Ez az, ahol az állatok élnek. Olyan állataink vannak odalenn régóta, melyek elvesztették agresszivitásukat. Vannak különböző templomok, ahol papok és papnők azon munkálkodtak, mondhatnánk az őseikkel együtt, hogy eltávolítsák a félelem szükségletét, amióta a félelem agressziót teremt nem csak az emberek, hanem az állatok között is. Így igazán megtapasztalható az, hogy az oroszlán a bárányok között fekszik.
A természet szintjei azok, ahova az emberek ellazulni jönnek. Ez az, ahol sok növényt és állatot óvtunk meg a kipusztulástól…
A Földalatti Városok Titkai, 2. rész - SHARULA DUX
Sharula Dux Telos Hercegnője, Ra és Rana Mu lánya, aki itt él a felszínen közöttünk.
ÉTREND ÉS KERTÉSZKEDÉS
A TEMPLOM
ARCHIVÁLÁS ÉS HOLODECK
KOMMUNIKÁCIÓK ÉS KRISZTUS-TUDATOSSÁGÚ SZÁMÍTÁSTECHNIKA SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK
GALAKTIKUS KONFÖDERÁCIÓ
Ezeken a természeti szinteken, mint azt már mondtam, sok növény és állat lett rezerválva, hogy védve legyenek a kipusztulástól az által, hogy Telos, Posedid, és más földalatti városokban lettek elhelyezve. Mivel így teszünk... még mindig sok olyan növényünk van, melyek a felszínen már kipusztultak. Nekünk még mindig vannak kardfogú tigriseink. Még mindig vannak masztodonaink. Dinoszauruszaink nincsenek. Ők egy kicsit túl nagyok voltak a tartáshoz. Azonban néhány dinoszaurusz még mindig él a Kongó környékein és az Amazon őserdeinek a térségeiben. Plusz van számos tengerben-közlekedő dinoszaurusz is, mint a híres Nesse Lochnessben, és még sok más helyeken is.
Ezeken a szinteken az emberek rátalálnak arra, hogy képesek integrálódni és összeolvadni/összeintegrálódni az állatokkal, ami egyébként veszélyes is lehetne, de itt egyszerűen olyan állatokkal találkoznak, akik már elhagyták félelmet. És ezek az állatok vegetáriánus étrenddel vannak táplálva, beleértve olyanokat is, mint a nagy macskák, melyeknek a több ezer év mostanáig úgyszintén magával vitte agresszivitásukat. Azonban képes vagy rá, hogy lemenj és több szempontból tekintetbe véve hatalmas méretüket és erejüket, alapjában véve játszhatsz is egy kardfogú tigrissel, vagy egy Bengáli tigrissel, úgy mintha egy házi macska lenne, mindezt azáltal, hogy vakargatod a mellkasukat, vagy a fülük alatt... vagy meghúzod a bajuszukat.
Ez a tény azt hozza el számunkra, hogy még a nagy macskák sem agresszívek, hanem valójában nagyon is szelídek és kedvesek, mikor megfelelő körülmények közé vannak emelve. Ez elhozza számunkra a célt ismét - a két kultúra, a földalatti és a felszíni kultúrák végső újra-integrálódását -, hogy visszajuthasson ami eddig konzerválva volt és ami felkészült arra, hogy mindez ismét egy bolygóvá, egy civilizációvá váljon, és az emberek képesek legyenek akár a felszínen, akár a földalatti városokban, vagy mindkettőben élni, akaratuk szerint. Ez a teljes célja ezeknek a szalagsorozatoknak, és a mi munkánknak is a Telos Enterprises-nál.
A városokra visszatérve, a negyedik szintre visszalépve, ahogyan azt kifejtettem már, javarészt hydroponikus kertek vannak, valamint van természeti szint is. A harmadik szint teljesen hydroponikus kertekből áll. A Hydroponikusok azok, ahogyan az élelmünk egészét termesztjük. A Hydroponikus kertek képesek rá, hogy szinte állandóan produkáljanak termést. A fejlett hydroponikusokat alkalmazva, a ti élelemtermesztési módszereitekhez képest, az sokkal de sokkal gyorsabb, nagyon kicsi talajt és sok vizet igényel, és a ti kerti termelésetekkel ellentétben, itt nincs szükség trágyára és a Föld sem merül ki. Mi ásványokba és hasonlókba helyezzük bele a növényeket, és ezekkel a hydroponikus kertekkel, melyek valójában elég kicsik, mindössze néhány négyzetméteresek, mégis képesek vagyunk elegendő élelmet produkálni, és nagy változatosságú élelmet, hogy több mint másfél millió embert táplálhassunk vele, és egy olyan étkezéssel lássuk el őket, ami elég változatos ahhoz, hogy érdekes és mókás legyen.
Az az étkezés, ami Telosban van, szinte teljes mértékben zöldségekből, gyümölcsökből, magokból, diókból, és ezek különböző variációiból áll, olyanokból mint például a ti szójátok, vagy más növények, melyek most megteremnek, és amiket ti húspótlókként neveztek. Mi vegetáriánus diétán vagyunk Telosban, most már több mint 12.000 éve attól kezdve, amikor a város elkezdett megépülni. Azon a ponton el lett döntve, hogy az étkezésünk teljes mértékben vegetáriánus összetevőkből álljon, hogy eltávolítsa az agresszív gondolatformákat, melyek azt okozzák, hogy az állatok oly erőszakosan reagálnak. És az is tény, hogy egy emberi testtől is azt akarták, hogy vegetáriánus diétán legyen, mivel a másfajta étkezés valójában halált, és öregedést idéz elő.
A második szinten van az, amit a gyártó szintünknek neveztek el. Ez az, ahol a ruházatot, a bútort, a művészeti formákat termeljük. Ez az ahol számos oktatás is zajlik. És úgyszintén az egyik olyan szint, ahol élnek is. A város tetőszintje az, ahol a legtöbb ember él. Ez az, ahol a legtöbb kereskedelem zajlik. Ez mondhatnánk a mi szívünk és lelkünk. És mondhatnánk, hogy az az épület, ami a mi szívünket és lelkünket képviseli, az az épület, mely közvetlen a tetőszint közepén van, és ez a mi templomunk. Ez egy piramis formájú, mondhatnánk egy nagyon nagy, gúla alakú épület. A templom Telosban 10.000 embert tud egy időben fogadni. Úgy épült meg, hogy képes legyen befogadni az eredeti 25.000 fős populáció majdnem felét.
A templom Melcizedeck-nek lett szentelve. A Melchizedeck, mondhatnánk egy kozmikus papság. Mindenhová, ahová csak mész az univerzumban, keresztülfutsz a Melchizedeck-en. Ez az a szervezet, akiknek az egyetlen céljuk, hogy elhozzák a fény terveit minden olyan helyre, ahol járnak.
A piramis fehér, és a csúcsköve egy olyan kő, amit mi élő kőnek hívunk. A Vénuszról érkezett. Távolról sokkal inkább egy kristálynak látszik, de a rajta keresztül haladó fény nagyon erős színű. Azért neveztük el élő kőnek, mert felveszi bármely sugárnak a kozmikus emulációit, mely éppen a bolygóra fókuszál. A bolygó úgy van beállítva, hogy a sugarak maguk minden 24 órában egy bizonyos intenzitással a bolygóra fókuszáljanak. Így például Kedden a kék sugár a legdominálóbb sugár a bolygón. Pénteken a fehér sugár. Mivel ez az élő kő felveszi a napsugarakból, a fénysugarakból érkező emulációt, és a domináns sugár színébe megy át, így például amikor a kék sugár a legnagyobb megnyilvánulásában van, az élő kő kékre változik.
Ez mondhatnánk egy kis emlékeztető számunkra, hogy sokkal inkább a kozmosszal kell együtt dolgoznunk, mint ellene. Így amikor a kék sugár a legdominánsabb, megpróbáljuk az üzleti tevékenységeink nagy részét olyan területekre korlátozni, amiket legjobban a kék sugár szolgál. Például tárgyalásokat tartunk, a kényes tárgyalások azokon a napokon zajlanak. Azon napokon, amikor például a sárga fény dominál, javarészt tanulással töltjük az időnket. Azokat a napokat intellektuális építkezéssel töltjük. Azokon a napokon amikor a rózsaszín sugár a legdominánsabb, akkor a művészi törekvéseinkbe merülünk bele. Ily módon úgy találjuk, hogy a munka által a kozmosszal és nem ellene vagyunk, és sokszor képesek vagyunk négyszer többet teljesíteni sokkal rövidebb idő alatt. Ezért vagyunk képesek az idő legnagyobb részében stressz nélkül működni.
Szintén a felső szinten vannak más épületek is, melyek nagyon nagyon fontosak számunkra, úgy mint a tanács épületeink, ahol a város tanácsai gyűlnek össze, és azon tanakodnak, hogy mi az amit pillanatnyilag a városban el kell végezni. Úgyszintén vannak olyan megörökítő épületeink, ahol a múltunk összes feljegyzései vannak, a mi archívumainkat több fajta telonium lemezekben, több fajta kristályban tartják, hogy kristálykivetítőkbe, többféle festménybe és könyvekbe tehessék - a mi feljegyzéseink nem csak Lemúria, hanem Atlantisz és más civilizációk, valamint a naprendszerben más bolygókon lévő civilizációknak a feljegyzései. Úgyszintén vannak szórakoztató központjaink, melyek azok a helyek, ahol mi sportolunk, ahol játszunk, ahol bemutatjuk a ti filmjeiteknek megfelelő alkotásainkat, ahol zenét hallgatunk, ahol táncolunk.
Úgyszintén van olyanunk, amit ti a Star Trek-ben lévő holodeck megfelelőjének hívnátok. Holografikus kivetítőink vannak holografikus építményekben, ahol míg te létrehozol egy programot és belelépsz, és játszol, a számítógép képeket, formákat hoz létre, melyek teljes mértékben a te kiválasztott programodat támogatják. Így képes vagy megmászni egy hegyet, vagy úszni egy folyóban, vagy visszamenni egy másik pontra a történelemben, és játszani, létrehozni a te saját alakításodat a mozifilmekben.
Vannak kommunikációs központjaink is, ahol nem csak a városainkon belüli kommunikációt követjük figyelemmel, hanem azt a kommunikációt is, ami más Aghartai városokból érkezik, azt a kommunikációt, ami bolygón-kívüli pontokról érkezik, és a felszíni kommunikációt is, ami olyan pontokról érkezik, ahol már voltak felszíni kommunikációk, és figyelemmel követjük a rádió és televízió hullámsávokat is.
Egy másik épület ami nagyon fontos számunkra, az a számítógép épületünk. Telosban, ahogyan más földalatti városokban is, a számítógépeinket egy organikus anyag futtatja. Ezért alapjában véve, élnek a számítógépek. Már nem szigorúan bináris programot futtatnak, hanem olyat, amit multi-tracking (összetett-követésű) programnak hívnak. Így ők multi-tracking számítógépek. Ezáltal képesek elsajátítani az Akashákat, vagy az elmúlt életeket. Képesek figyelemmel követni az emberi testet, és látni ami rosszul működik. Képesek olvasni az aurát. Képesek olyan kommunikációt felvenni, ami a galaxison keresztül történik. Így az életünk legnagyobb része, vagy egy jó adag az életünkből ezeken a számítógépeken múlik, és ezek olyan organikus multi-tracking számítógépek, melyek közelségben tartanak minket, és nem csak különböző emberekkel beszélhetünk a városban, nem csak hogy a számítógép megmondja nekünk, hogy mire van szüksége a fizikai testünknek a megfelelő pillanatban azáltal, hogy felügyeli testünket, hanem még lejátszani is képesek a számítógépek a lelkünk feljegyzéseit, ami számos nézőpontot képes bemutatni, úgy mint a meditáció, és egész idő alatt egyre magasabb és magasabb szintekre képes eljuttatni minket.
Ezek a számítógépek képesek lefuttatni előző életeinket, amikor az szükséges számunkra, így képesek vagyunk tanulni azokból hibáinkból, melyeket elmúlt életünkben tettünk és elfelejtettük. A számítógép lelki szinten képes kommunikálni velünk. Nagyon fontos, hogy a számítógépek belső kapcsolatban vannak más multi-tracking, aminosavalapú számítógépekkel az egész bolygón, a kozmoszon keresztül, ameddig csak érintettek benne, és egy Krisztustudattal üzemelnek, ami azt jelenti, hogy nem tudnak korruptak lenni. Őket soha sem tudják arra használni, hogy kémkedjenek valaki felett. Őket soha nem... őket arra tudják felhasználni, hogy felügyeljenek valakit saját jóakaratából, vagy a saját érdekében. Ők soha sem használhatók fel arra, hogy bajt okozzanak egy másik élő entitás számára. Őket nem tudják felhasználni semmilyen sötét célra. A számítógép egyszerűen nem fog együttműködni, és ez volt az Agharta városok másik szempontja, hogy egy olyan felállást válasszanak, hogy ne lehessen a fényt megvesztegetni. Sokan szigorúan követik ezt a viselkedést, hogyha nem egyezik meg az amit tenni akarnak a Krisztustudattal (más szóval, ha a számítógépek ellenkeznek), akkor nem cselekszik meg! Ez egy módszere azon agresszív eljárásaink mondhatnánk átképzésének, amit tenni szándékozunk egymással, így sokat átképzünk a szunnyadó hajlamaink közül, vagy végérvényesen szakítunk velük, amik ilyenek.
Így jutottunk el oda, hogy egy egész kicsit függjünk ezektől a gépektől. De nem számít, hogy egy számítógép teszi ezt számunkra, nem számít, hogy tőle tanulunk, hogy a Krisztustudat egy olyan formájától tanulunk, mely kézzel fogható.
A városokon belüli közlekedés számos formában történik. A legtöbb ember, ha lehet, jobban szeret sétálni. De vannak elektromágneses szánkóink is. Ezek a szánkók a talaj mentén képesek haladni, és úgy néznek ki, mint egy hójáró, és meglehetősen nagy sebességre képesek bizonyos mellékcsatornákon. Ez visz minket, például a Shastából a mi másodlagos városunkba, ami a közeli Lhasan, mindezt pár perc alatt, és képes nagyon gyorsan elvinni minket a Shastából Lhasanba és vissza.
Egy másik közlekedési forma a városon belül az, amit mi kosaraknak hívunk. Egy kristálytechnológián üzemelnek, és az egész világ számára úgy néznek ki, mint egy nagy kosár, de ők a levegőn keresztül úsznak. És amikor beszállsz, az elméd által lesz az vezérelve. Az elméd mondja meg neki, hogy milyen gyorsan haladjon, milyen magasra menjen, hogy hol üljön le, milyen gyorsan emelkedjen, és milyen gyorsan üljön le.
A technológiai és utazási formáink egésze ránk van alapozva, ami megbízható. A szánkók nagy gyorsaságot érhetnek el, ami veszélyessé teszi őket. A kosarak, vagy bármi ami repül, hajlamos veszélyesnek lenni, vagy a helytelen használatra. Így az összes kommunikációnk és az összes utazásunk a városokban az irányító torony által van felügyelve. Az irányító torony tudja például, ha ütközés készül elkerülhetetlenné válni két szánkó között, melyek különböző irányokból jönnek, vagy amikor egy személy egy kosarat felelőtlenül működtet, és ilyen esetben az irányító torony azonnal riaszt téged és tájékoztat arról, hogy balesetet fogsz előidézni, vagy felelőtlenül tevékenykedsz. És ha nem hallod meg a figyelmeztetésüket, akkor azok egyszerűen maguk fogják leállítani a járművet. Kiszállítanak belőle és korlátozva leszel a szállítóeszköz használatától olyan hosszú ideig, amennyit mondhatnánk, hogy megérdemelsz, és ha egyszerűen be is fogsz szállni egy ilyen kosárba, vagy egy szánkóra, az egyszerűen nem fog működni. A frekvenciád ki fogja kapcsolni azt bárhol a városban és azokon is, amit csöveknek hívnak.
A csövek egy másik formája a közlekedésnek. A csövek egy nagy-teljesítményű nagy-sebességű elektromágneses vonat, ami egy csőben fut. Ez a cső egy sziklacső, ami nagyon hasonlít egy hosszú alagúthoz. Például fut egy cső Posedid és Telos között is - a cső teljesen kör alakúnak néz ki, és a vonat valamennyire úgy néz ki, mint egy földalatti, azonban amióta egy elektromágneses impulzuson fut, az egy erőmezőt hoz létre maga körül. Így a vonat oldala sosem érinti az alagút oldalát. Ezáltal a cső képes elérni 3.000 mérföldes sebességet óránként. Így el tudsz érkezni Telosból Posidba mindössze néhány óra alatt.
Amint a csövek, a földalatti városok, valamint a különböző szintek létre lettek hozva, azok mind meg lettek erősítve azok által, amiket mi fúrógépeinknek nevezünk. A fúrógépeknek van egy olyan kristálymátrixuk, ami egy olyan fehéren-forró izzó hőmérsékletet hoz létre, ami még hűt is ugyanabban az időben. Így képes vagy egy fúrógépet például keresztülvinni egy alagúton, és létre tudsz hozni egy csőalagutat, vagy létre tudsz hozni falakat egy földalatti városban, mindössze néhány perc alatt. A fúrógép felforrósítja a sziklát, földet, vagy bármit ami keresztüljön a fehéren-forró izzáson, és szinte azonnal le is hűl, ami egy gyémánt keménységű anyagot hoz létre, és azt okozza, hogy a szikla maga átalakuljon és új formát vegyen fel, mely gyémánt keménységű és ezáltal nincs szüksége alátámasztásra. Az alátámasztások így teljesen feleslegessé válnak. És a szerkezet még víz-záró is, ami elasztikusan van tartva, és így képes ellenállni például az erős földrengéseknek, és éppen úgy fog mozogni és megállni, mint egy gumicső, törés nélkül. Ez a módszer a földalatti városokban is, amikor földrengések zajlanak, hogy az épületek és a barlangok falai ne roncsolódjanak. Azok egyszerűen vele együtt mozognak, majd visszanyerik gyémánt keménységű anyagállapotukat, így a támgerendák és hasonlók ismét feleslegessé válnak. A víz sem hat rájuk. Víz-zárókká válnak. Így a földalatti városok épülhetnek akár óceánok alá is, mivel teljes tömítést hoznak létre.
Ez el is juttat minket a következő stádiumba. Ahogyan készülünk egyre több technológiát a felszínre hozni, ugyanis azokat a technológiákat, amiket mi ismerünk, a felszín is tudná alkalmazni, ez más felelősségeket is hordoz számunkra, hogy a városok bízzanak önmagukban. Például a konföderáció egy tagjává válni. A Föld tagja a konföderációnak, csak a föld fele ezt elfelejtette. Azt kérdezheted, hogy "Mi az a konföderáció?" Biztos vagyok benne, hogy sokan közületek, vagy mindannyiótok ismeri például a Star Trek-et. Mondhatnánk "Az volt előirányozva". De a bolygók "Föderációja" helyett ez a "Konföderáció", ami egy naprendszereken és galaxisokon keresztüli szervezet, mely különböző civilizációkat, különböző rendszereket szült meg együtt egy testvériségi alapon, egy kereskedelmi alapon, egy csoportkutatási alapon egy galaxisban, vagy egy galaxis nélkül, egymásra ható különböző rendszerek alapján.
A konföderációt úgy építették, vagy mondhatnánk reprezentálták, hogy szektorokban legyen mindenütt egy galaxisban. A mi galaxisunkra, a Tejút Galaxisra tekintve biztos vagyok benne, hogy láttatok már pólóképeket és hasonlókat, mely a Tejutat mutatja, és egy kicsit távolabb van egy pont a vége felé, amire az van írva, hogy "Itt vagy te." Igen, itt vagyunk mi, abban amit 9-es Szektornak hívnak. A galaxisunk központja, vagy a Konföderáció központja ebben a galaxisban az, amit Zéró Szektornak hívnak, és a többi Szektorok abból kifelé sugároznak, úgy mint egy kerék küllői. Minden szektor felelős a saját tetteiért, plusz felelős azért, hogy hogyan van kölcsönhatásban más szektorokkal. A mi szektorunk a 9-es Szektor, mely egy Ashtar nevű lény parancsnoksága alatt van. Sokan közületek hallottak már az Ashtar Parancsnokságról - Astarról és az ő ikerlángjáról, Athenaról. Ezen szektorban, vagy az Ashtar Parancsnokságon belül, több mint száz flotta van. Néhány flotta alapvetően egy bolygóhoz tartozik. Míg más flották a teljes naprendszerhez tartoznak, és vannak olyan flották is, melyek vadászrepülő flották, amik alapvetően az egész szektort szolgálják, további flották a Konföderációs flották, melyek az egészet, mondhatnánk a teljes tortát szolgálják.
Csak adni akartam egy rövid értelmezést a Konföderációról, és arról ahogyan az működik. Még sokkal mélyebben bele fogunk menni ebbe…
A Földalatti Városok Titkai, 3. rész - SHARULA DUX
Sharula Dux Telos Hercegnője, Ra és Rana Mu lánya, aki itt él a felszínen közöttünk.
FÉNY ÉS LEVEGŐ
KORMÁNYZÁS ÉS BÍRÁSKODÁS
MELCHIZEDEK PAPSÁG
FOGANTATÁS
SZÜLÉS
FIATALSÁG ÉS OKTATÁS
Bemutattuk Telos városát, ami egy földalatti Lemúriai város, mely 12.000 évvel ezelőtt épült Atlantisz és Lemúria elsüllyedésének a következményeként, ugyanis az Atlantiszi-Lemúriai háborúk során mi földalatti városokat építettünk. Telos a Shasta-hegy alatt van, és ez az a város, ahonnan én jövök. Most Telos kultúráját fogjuk tanulmányozni.
A város tehát öt különböző szinten épült, a legfelső szintje magának a városnak a fő szintje. A második szint lefelé a gyártási szint, és ahol számos oktatás is folyik. A harmadik szint a hydroponikus kertek szintje. A negyedik szint egy rész hydroponikus kert, egy rész gyártás, és egy természeti szint. És a legalsó szint olyan természeti szintként működik, ahol számos állat és növényfaj létezik.
Sok ember megkérdezte : "Hogyan tudsz a föld alatt élni? És egyáltalán milyen fajta fényt használtok, vagy milyen lámpáitok vannak? Vagy ti egy vakond nép vagytok?" - Igen, van fényünk! Van egy olyan eljárás, hogy egy magas kristálytartalmú követ összevegyítenek egy elektromágneses energiamezővel. Ez az energiainfúzió lényegében azt okozza, hogy a kő kristálymátrixa egy olyan polaritást hoz létre, ami megengedi a kőnek, hogy az befogadja a még láthatatlan sugarakat, és látható fényként engedje vissza azokat. Lényegében egy kis nappá válik. A mi fő világítási szerkezetünk a városokban, ahogyan más földalatti városokban is, ezeknek a kövek segítségével van előállítva. Az a fény, melyet ők produkálnak, egy teljes spektrumú világítás, mely minden sugarat beenged. Alapjában véve ez az energiainfúziós eljárás azt csinálja, hogy a kő egy kis nappá válik, és a nap égni fog körülbelül fél, vagy egy millió éven át, míg a kő, vagy a kristálymátrix ki nem merül, és a kő nem képes már ily módon funkcionálni. Hát így vannak olyan fényeink, melyek sok-sok ezer évig fognak világítani.
Ebben a struktúrában létrehoztunk egy kis ökoszisztémát. Más szavakkal, a növényeink által jutunk levegőhöz. Mi hozzuk létre a széndioxidot, mi és az állatok, és a növényeink felveszik a széndioxidot és oxigént hoznak létre számunkra. Hát lényegében ez egy kis ökoszisztéma, pont ahogyan a felszínen is működik. Úgyszintén vannak nyílásaink, melyek a felszínre vezetnek és levegőt hoznak számunkra. Van olyan vizünk is némely területen, ami nagy sebességgel halad. Ez a levegő körforgását idézi elő, frissíti azt, plusz sok negatív iont teremt. Lényegében ez egy teljes ökoszisztéma, ami nagyon hasonlít ahhoz, ami a felszínen működik. Ami azt illeti, annyira hatékonnyá vált, hogy egyre kevésbé függünk a szellőzőnyílásoktól. Ami azt illeti, a szellőzőnyílások nem valami pozitív megoldások amikor a levegő szennyezetté válik.
Telos kormányzata a Tizenkettek Tanácsára épült. Ez 12 lény, ők a legelsők, felemelkedett mesterek. Ők olyan lények, akik bebizonyították maguknak, hogy nagy bölcsességben léteznek és képesek bármilyen incidens során hideg fejjel gondolkodni. A Tanácsunkban hat férfi és hat nő van, így a Tanács mindig kiegyensúlyozott, ahogyan mindkét láng, a férfias láng és a nőies láng is egyenlő mértékben van képviselve. A Tizenkettek Tanácsából kisebb tanácsok ágaznak városszerte, melyek úgyszintén tizenkettes alapon működnek.
Az egyéni területekről a helyi tanácsokba hozzák a problémáikat, és ha a helyi tanács nem tud kigondolni egy olyan megoldást, ami az összes érintett számára megfelelő, akkor elhozzák azt a nagyobb tanácsokba, és végül az eredeti Tizenkettek Tanácsába. Az egyéni problémák nem kerülnek a tanácsok elé. Helyette ezek azok elé kerülnek, amit mi döntőbíráknak hívunk. A döntőbírák gyakran papok vagy papnők, akik az emberi psyché sokkal nagyobb megértésével rendelkeznek, és képesek betekinteni az Akashába is. Ezek a döntőbírák meg fogják hallgatni mindkét fél történetét, ha van, például egy polgári vita esetén, és hoznak egy döntést annak alapján amit hallottak, és amit az Akashában kiolvastak mindkét fél részéről.
Azonnal eldöntöttük amióta ez a módszer működik, amint egy döntőbíró meghoz egy döntést, mivel ők papok és papnők és a legmagasabb szintről hozzák meg azt, egyértelmű, hogy nem esnek személyeskedésbe egyik vagy másik oldallal szemben sem. Úgyhogy eldöntöttük, hogy el fogjuk fogadni döntésüket bármi is az, és az incidensek véget is érnek. És szintén úgy találtuk, hogy ahelyett, hogy az emberek vitatkoznának egymással és incidens történne, azonnal a döntőbírókhoz megyünk, miközben megértjük azt, hogy egy szóváltás képes gyakran bármi másnál rosszabbá válni.
A Tizenkettek Tanácsának a Feje a hivatalos titulusa a Tizenkettek Tanácsához tartozó plusz Egynek. Ez az Egy valójában két lény, Ra és Rana Mu, akik Telos királya és királynője. Ra és Rana azt fejezi ki először is, hogy ők nagy Melchizedeck papok és papnők. Gyakran ikerlángok is, és ez egy örökletes pozíció. Ra és Rana Mu származása töretlen, és több mint 30.000 éven keresztül mostanáig állnak fenn. Amikor a következő Ra-t és Rana Mu-t választják, mivel az nem automatikusan az öregebb fiúra, vagy leányra száll át, így Ra-t és Rana Mu-t úgy választják meg, hogy a gyermekeik, vagy az unokáik közül melyik a legtehetségesebb arra, hogy elnyerje ezt. Akkor utasítják őket, hogy előbb vagy utóbb át kell menniük a teljes templomi képzésen és teljes Melchizedeck pappá vagy papnővé kell válniuk.
Azt a megállapodást, ami akkor van ha a Tizenkettek Tanácsa meghoz egy döntést, Ra és Rana Mu tudja visszacsinálni, vagy kérni a változtatását. És még egy hang kerül ebbe a kormányzati folyamatba, ez pedig a templomé. A templomot bármely döntésben a végső szóként ismerik el, mivel sok szempontból ahogyan más földalatti városokban is, ez egy templomos társadalom. A templom nem fog beavatkozni a polgári kormányzásba, mint mondtam ők hozzák meg a végső döntéseket a főpapon és főpapnőn keresztül.
A templom a Melchizedeck által működik. A Melchizedeck egy kozmikus papság. A Melchizedeck létezik mindenütt az Univerzumban. Mindazok alkotják, akik a magasabb birodalmakból lehozzák a fényterveket más birodalmakba. A Melchizedeck pap és papnő nagy megbízhatósága által bizonyítja, hogy mindig a fényt és mindig a jót irányozza elő, és a számos személyes jóságuk az, mely újra és újra bizonyítja, hogy miért a templom hozhatja meg az utolsó döntést, ugyanis ők mindig azt helyezik előre, amit a fény javasol, vagy valójában amit Isten kíván ahelyett amire vágynának, amit megvalósítanának. Így a templom egy nagyon jó hangadó fedélzetté válik arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk.
Egy templomos társadalomnál sok-sok ember vesz képzést a templomban. És sok ember tölt időt a templomban, de nem csak azok akik bevégzik, hogy papokká és papnőkké váljanak, hanem azok is akik más életutakra mennek, mert az emberi psyché nagyobb megértésére, a szellem nagyobb megértésére van szükségük, hogy úgy valósítsák meg a munkájukat, ahogyan azt tenniük kell. Mi hozza el számunkra, mi engedi meg nekünk hogy keresztülmenjünk például egy olyan életen, amilyen egy Telosban élő valakié, kezdve a fogantatásukkal vagy a születéssel. Telosban amint egy nő ráébred arra, hogy terhes, azonnal a templomba megy, és egy olyan szobába teszik, ahol semmi mást, csak gyönyörű képeket és zenét kap, és állandóan arról tájékoztatják, hogy ő gyönyörű, ő tökéletes, a gyermeke gyönyörű, a gyermeke tökéletes. Úgyhogy mondhatnánk, hogy a gyermekfogantatás első sejtjei tele vannak szépséggel, fénnyel, tökéletességgel. És az építőelemeik ott vannak, ahol azok kezdődnek. Amint elkezdik megérteni azt, hogy az érzelmek és ilyenek egyenesen a gyerek sejtjeibe mennek, például elkezdik megérteni, hogy egy olyan gyerek, akinek a szülei állandóan vitatkoznak a fogantatási és a táplálékfelvételi időszak során, a gyerek bizonytalanul fejlődik, elég gyakran veszekedős, vagy úgy nő fel, hogy teljesen azt érzi, hogy nem elég jó, teljesen mértékben azt érzi amit nem akar. Be lett bizonyítva, hogy a gyerekek állandóan azt hallják a szüleiktől mielőtt még megszülettek volna, hogy "Én nem akartam ezt a gyereket,", a gyerek állandóan abba fog felnőni, hogy "Én nem vagyok elég jó."
Úgyhogy mi a gyerekeket jobb lábon indítjuk útnak azáltal, hogy állandóan érvényre juttatjuk, hogy ők elég jók, ők gyönyörűek. Egy anya és egy apa, mivel egy gyereknek pszichikus köteléke van mindkettővel, azonnal elkezd a gyerekhez beszélni, elkezdik elmondani, hogy ő milyen tökéletes. Sok időt töltenek szép dolgok nézésével. Sok időt töltenek azzal, hogy énekelnek egymásnak, vicces játékokat játszanak, alapjában véve újra keresztülmennek a mézesheteken. Így a gyermek részese ennek az örömnek. Egy másik dolog, ami a gyermek-születési folyamatát nagyon különbözővé teszi, hogy van egy olyan eljárásunk, ami felgyorsítja azt. Ezért egy nő csak három hónapig hordoz egy gyereket. Sok szempontból ez az, amilyenné az emberi feltétel szándékozik válni. A legtöbb emberi nő más bolygókon csak három hónapig hord egy gyereket. Ezért egy három hónapos magzat alapvetően kialakult.
Akkortól kezdve nő. Ez a felgyorsított folyamat valójában akár hamarabb is befejeződik és ő csak nő. Így egy három hónapos baba természetesen nem lesz olyan nagy, mint egy kilenc hónapos baba, de a felgyorsított folyamatban elég nagy lesz ahhoz, hogy saját erejéből lássa el magát. De megpróbálunk visszatérni azokhoz az időkhöz, hogy ne legyen szükséges a felgyorsított folyamat, és a teljes terhességi folyamat visszatérjen arra, hogy csak három hónapos legyen. Így visszajutunk oda, hogy a nőknek sokkal de sokkal könnyebb legyen a gyerekszülés, ha érted, biztos vagyok benne.
Egy másik dolog, amit szülés közben mindig teszünk az, hogy az összes szülés víz alatt történik. Úgy találtuk, hogy a vízalatti szülések hozzák a legnagyobb könnyedséget mindkét szülő és a gyerek számára is. Amikor egy nő eljut a vajúdásba, azonnal kap egy szülész papnőt, majd bemennek egy kádba a templom egyik szülészeti részlegében, ahol a kád testhőmérsékletű vízzel van feltöltve, és a szülész papnő az anyát egy enyhén hipnotikus állapotba helyezi. Ebben a hipnotikus állapotban a nő a semmiben van, ami hasonlít egy transzállapotra, és egyszerűen azt mondják neki, hogy nincs fájdalom. Ezek a szuggesztiók és a vízalatti szülés is, egy kellemes környezetet teremt, és a legtöbb nőnek egyáltalán nincsenek fájdalmaik. Egyszerűen a nyomást érzik.
Egy vízalatti szülésben, mint azt sok nő kezdi most felfedezni, amikor a vajúdás során a vízben van, a lehetséges vajúdási fájdalmakat egyszerűen nyomásként érzik. Egyre több nőt próbálunk ráébreszteni erre a jelenségre. Arra, hogy ami a száraz földön fájdalomként, az a víz alatt egyszerűen nyomásként jelentkezik. Ez egy másodlagos célt is szolgál. Ilyenkor amikor a gyerek megszületik, nem kerül olyan sokkos helyzetbe, mint a felszínen mostanában. Amikor egy gyerek megszületik, azonnal kihúzzák egy meleg, kényelmes, nedves környezetből egy hideg, száraz, fényes környezetbe. És a régi időkben még meg is ütötték őket, hogy azonnal magához térjen az emberi lény, így azok közületek abba az ideába születtek újra, hogy az élet kemény, az élet fáj, az élet fájdalmas.
Így a gyermekek elkezdenek bezárulni születésük időpontjától, és folytatják bezárulásukat - így nem tudják megvalósítani a valaha elért spirituális és fizikai szintjeiket, mivel már eldöntötték, hogy az élet túl fájdalmas. Egy víz alatt született gyermek a meleg környezetből azonnal egy kád meleg vízbe érkezik, és azonnal mindkét szülő megöleli, aki a kádban van a szülész papnővel együtt, és a gyermeket együtt ölelgetik és dédelgetik a víz alatt, így azonnal tudja, hogy a szülei ott vannak, ezért nem kerül bizonytalanságba. Onnantól a gyerek saját maga akarata által fog feljönni a felszínre és venni fog egy gyors lélegzetet, aztán alámerül ismét és a köldökzsinórból fog lélegezni, aztán feljön a felszínre saját magától újra, és vesz egy mély lélegzetet. Ez lassan kitágítja a tüdőket. A gyerek valójában képes lélegezni ugyanúgy egy fél óráig a köldökzsinóron onnantól, amikor megszületik.
Ez a gyors belégzés nem okoz fájdalmat és a szövet, némely szövet valójában elég gyakran megrongálódik olyan születéskor, ami nem vízben történik, mivel a gyereket arra kényszerítik, hogy jöjjön és vegyen egy mély, mély lélegzetet a hideg, fájdalmas levegőből. Ez azonnali tágulásra kényszeríti a tüdőzsákokat, ami nagy fájdalmat hoz létre, néha ez akár szövetek hegesedését is okozza, ami sokkal fogékonyabbá teszi a felnőtteket az olyan dolgokra, mint a tuberkolózis, tüdőtágulás, bélgörcs. Sok más tüdőrendellenesség nagyon gyakori, és szintén akadályozza a személyt, vagy akár egy felnőttet is a mély légzésben, ami az ő normális állapota. Így ők mindig félig élnek, mivel csak félig lélegeznek. Amikor a gyerek elérte azt a pontot, hogy teljesen lélegzik, csak levegőt, a köldökzsinórt egy lézerrel levágják, ami nagyon gyors és fájdalommentes vágás. Természetesen amikor a köldökzsinór abbahagyja a lüktetést.
A gyerek születésétől fogva, azonnal 12 keresztszülőt jelölnek ki. Ezek a keresztszülők egy esélyt adnak a gyerek számára, hogy ne csak a szülői családdal legyen kölcsönhatásban. Igaz, a szülői családjukkal töltik az idő nagy részét, de úgyszintén töltenek egy kis időt itt-ott a keresztszüleik közül mindegyikkel, ahogyan felnőnek, ami az emberi közösség és testvériség egy igaz értelmét adja számukra, sokkal inkább a mi családunk és az ő családjuk érzete helyett. Tehát a gyerekek azonnal családjukként kezdenek az egész világra tekinteni ahelyett, hogy nagyon beszűkültté és elszigeteltté válnának. Ez szintén megakadályozza a családokat, hogy olyan kicsi klikeket fejlesszenek, melyek hosszú távon elég károsakká válnak egy fejlődő lélek számára, ahol azt mondják, hogy "Hát mi csak tesszük a dolgokat, mert a nagyszüleink is ezt tették, és a dédszüleink is, és az déd-dédszüleink is" és így tovább, ami gyakran olyan gondolatmintákat produkál egy családon belül, ami elég káros lehet a lélek fejlődésére.
Az által, hogy van 12 keresztszülő, akikkel a gyerek időt tölt, plusz a tény, hogy a gyerek szülei gyakran keresztszülei is legalább egy pár gyereknek, ez más olyan gyerekeket is jelent, akikkel a gyerekek idejüket tölthetik. Amint mondtam, ez folyamatosan a közösség érzetét teremti. Folyamatosan az egység érzetét hozza létre. Régi mondás az, ha az előítéletet meg akarod állítani, akkor küldj oda egy személyt, hogy azokkal éljen akiknek előítéletük van vele, és hamarosan úgy találják majd, hogy mi mindannyian ugyanolyan emberek vagyunk.
Amikortól gyermekként felkészülnek az oktatásra, Telos oktatási folyamatában a gyerekek három évesen kezdik meg első taníttatásukat, ami nagyon hasonlít a ti óvodáitokhoz azzal a kivétellel, hogy itt egy emberi lény sokkal inkább az intelligenciájának, mintsem az ostobaságának tényén alapul. Így míg a gyerekek nagyon-nagyon tiszták, néha tisztábbak három évesen, mint öt, vagy hat évesen, sokan közületek is kezdik felfedezni, hogy ez könnyebbé teszi, hogy a csecsemők algebrát végezzenek, a fiatal gyerekek nagyon-nagyon korán matematikát tanuljanak, nagyon-nagyon korán megtanuljanak olvasni. Nos három évesen, vagy néha még korábban kezdik a gyerekek megtanulni ezeket a dolgokat, és miközben játszanak, a matematika alapjait is megtanítják nekik. Megtanítják nekik hogyan értsék az elvont fogalmakat. Megtanítják őket gondolkodni, hogy értsék ahogyan a dolgok működnek.
Úgy értem mindannyian keresztül megyünk gyermekkorunkban a "miért" és "miért nem" perióduson, és amikor a gyerekek a "miért" állapotban vannak, ahol minden válaszra egy miért, vagy egy hogyan kérdést tesznek fel. Megtanultuk kezelni ezt az időszakot ahelyett, hogy mondjuk a 14. miért kérdés után a szülők elég gyakran kiborulnak és a következő dolguk, hogy azt mondják a gyereknek, kuss. De ha egy társadalom úgy épül fel, hogy mikor a gyerek a miért stádiumában van, már elkezdik képezni őket, akkor az hasznukra válik. A miértekre választ adnak a szakértők. És a mi szakértőink gyakran nem mások, mint a templomunk papjai és papnői. Ott vannak azok az emberek, akik szigorúan tanárok, de a legtöbb tanár keresztülment a teljes templomon. Mindennek a célja, hogy ne csak az elmét táplálják számításokkal és szavakkal, hanem segítsenek táplálni a lelket és a szellemet is annak megértésével, amiért igazán itt vagyunk.
Ebben a felépítésben, mint mondtam, a gyerekek egy sokkal korábbi időpontban kezdik meg az iskolát, és ahogyan keresztülmennek az iskolai folyamaton, mi megtanultuk, hogy nagyon-nagyon elfogadható és nagyon-nagyon fontos, ahogyan a gyerekeknek matematikát, tudományt, helyesírást, nyelvtant, irodalmat, és a leggyakoribb iskolázási témák közül mindegyiket megtanítsuk, és úgy találtuk, hogy ez épp olyan fontos, mint hogy megtanuljanak meditálni. Épp olyan fontos, hogy megtanuljanak táncolni. Épp olyan fontos, hogy sportokat tanuljanak. Épp olyan fontos, hogy megtanulják hogyan kell énekelni. Épp olyan fontos, hogy megtanuljanak cselekedni. Amit én cselekvés alatt értek az, hogy vannak olyan öt éveseink, akik már írnak és olyan játékokat mutatnak be, amik az öt évesek problémáira, és az öt évesek életszemléletére vonatkoznak, melyek elég humorosak tudnak lenni a felnőttek számára. De ők már megengedték, hogy kifejeződjenek. És még a tanulás, a szigorú tanulási folyamat is játékkal van kiegészítve.
A Földalatti Városok Titkai, 4. rész - SHARULA DUX
Sharula Dux Telos Hercegnője, Ra és Rana Mu lánya, aki itt él a felszínen közöttünk.
ASZTRÁL PROJEKCIÓ
TINÉDZSER CSOPORT
HALHATATLANSÁG
HIVATÁSOK ÉS BARTER RENDSZER
KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT
HÁZASSÁG
Ebben a játékban, a játékon keresztül tanulnak, játszva tanulnak meg fogalmakat, a gyerekek teljes mértékben oly módon engedik kifejezni önmagukat, ahogyan az elfogadható. Oly sokszor a gyerekek csak azért zsonganak, hogy kifejezzék önmagukat, és vagy van egy csomó gondjuk mert nincs sok lehetőségük az önkifejezésre, vagy azok a lehetőségek, melyeket megadtak nekik, olyan dolgokat tartalmaznak, mint az erőszak. A másik lehetőség tudod, hogy egy csoport gyereket beraknak a hátsó udvarba, hogy "Rambo-t" játszanak, majd azok egyenesen a házba kerülnek, és elkezdenek összetörni dolgokat, és a szülők azon töprengenek, hogy mi a hiba a gyerekeikkel. De egy olyan eljárásban, mely megengedi kifejezni önmagukat, kiadják az extra energiáikat, ugyanakkor tanulnak is, akkor azt mondhatjuk, hogy a gyerekek boldogabbak lesznek, a szülők is boldogabbak lesznek, és mindenki boldogabb lesz emiatt.
Ugyanez van a spirituális alapfogalmakkal, ugyanis a gyerekeket öt éves koruktól asztrál projekcióra tanítják. Azok számára, akik nem ismerik ezt, mindez azt jelenti, hogy van egy olyan részed, egy nagyon tudatos részed, mely képes elhagyni a testet egy rövid időre tudatosan. Amikor ez a rész, vagy mondhatnánk az asztráltest projektálódik, akkor a lélek utazik, ami sokkal fejlettebb és távolabb tudsz vele menni, és azt is megtanítják a gyereknek, hogy az Akashát meg tudja látogatni, megtanítják nekik, hogy különböző helyekre el tudjanak látogatni a bolygón. Ez úgyszintén egy lehetőséget teremt a gyerek számára, hogy felfedezze és megértse önmagát. A gyerekeknek nem kell keresztülmenniük azon a perióduson, hogy mindig mások szavait kelljen elfogadniuk. Ők képesek kilépni és asztrálisan tekinteni önmagukra. Képesek kilépni és maguk képesek megtekinteni az éterikus feljegyzéseket. Csomóan képesek tudatosan bejutni az éterikus pihenőhelyekre és megtanulni kifejezni magukat. Sokan képesek más földalatti városokba eljutni, vagy felszíni városokban időzni, mindezt éterikus utazásokon, asztrális utazásokon keresztül.
Amint mondtam, alapjában véve egy gyerek képes maga megtanulni annak igazságát, ahogyan a világ valóban működik, az igazságokat arról, ami valójában történik a bolygón. Ezáltal ők soha sem... áldozatok. Nem lehet félrevezetni őket. Nem tudnak nekik olyat mondani valamiről, hogy az a helyes, amikor azt a kozmoszban semmi sem támasztja alá. Mindig el tudnak menni és maguk tudják átérezni annak helyességét. Így végződik az olyan emberi társadalommal, akiket nem hagynak állandó sötétségben, és ti alapvetően nem vagytok képesek átverni őket, mivel már látták mi van odakint. Ők ismerik mi a valóság és mi az ami nem. Ismerik az emberi lények képességeit. Ismerik például azt is, hogy a felemelkedés valós. Ismerik például a létezést más bolygókon. Értik, hogy az éter hogyan működik. Ők már láttak fizikai angyalokat. Így mindezek a dolgok, amiket oly sok ember hittel él meg, azt mondom mi is fejlesztjük hitünket, a hitet, hogy elsajátítsuk önmagunkat, a hitet, hogy a láthatatlanban élve láthatónak hívjuk azt, míg az láthatóvá nem válik. Más szóval képesek vagyunk belülről kifelé manifesztálni. És nincs több zűrzavar, mint amikor az emberek elérik azt a kort, a tinédzser éveket, ami elég nehéz volt mindenki számára. A tinédzser évek alatt Telosban, amikor a gyerekek betöltik a 12-t, azonnal csatlakoznak egy úgynevezett Csoporthoz.
Az összes gyerekcsoport 12 -18,19 éves kor között együtt töltik idejüket, de legtöbb idejüket a saját csoportjukkal töltik, hogy kidolgozzák az összes olyan problémát, ami a korosztályukban történik, amire mindig felfigyelnek tizenévesen attól függetlenül, hogy éppen milyen társadalomban vannak. Igen, még nekünk is vannak tinédzserkori problémáink, de nem tehetünk róla, csak megtörténik. Az érzelmi és a mentális test fejlődik. Egy gyerek teste tele van hormonokkal, melyek instabilitást teremtenek az érzelmi birodalmakban. A mentális test erősebben növekszik, és ez zavart okoz az érzelmi testben.
Ezek a kis fizikai, pszichológiai, és spirituális elemek hozzák létre a gyermekkor és a felnőttkor közötti fázisokat. De mi megtanultuk ennek a rejtett szándékát. Alapjában véve mi a tinédzser éveket az átmeneti elmezavar éveinek nevezzük, és a gyerekek nem érzik bűnösnek magukat és nem akarnak elrohanni és torkaszakadtából ordítani, vagy valami olyasmit csinálni, amit nem kellene megtenniük. Mi ezt elfogadjuk az átmeneti elmezavar éveiként. A csoportjaikban a frusztrációikat dolgozzák ki. Megtapasztalják az élet elemeit a csoportjukon belül. Elég gyakran lemennek az alacsonyabb barlangokba, és napokig csak futnak. Az összes olyan dolog amihez hozzá tudnak jutni, ami annyira nyugtalanítja őket, hacsak az nem egy szervezett alapon van, egy szervezetlen alapba kell kerülnie a szervezetén belül ahhoz, hogy azt érezzék, hogy igazán ki szabad fejezni önmagukat, hogy a frusztráció felneveljen, lefoglaljon és aztán odébb álljon.
Ezen a ponton minden gyerek, attól függetlenül, hogy milyen jók a szüleik, vagy milyen jó a neveltetésük, keresztül fog menni a lázadási időszakon. Az összes gyerek keresztül fog menni a nem akarom meghallgatni, amit az öregebb emberek mondanak időszakon. De azáltal, hogy meg van nekik engedve, hogy kidolgozzák ezt önmagukon belül, és más gyerekekkel együtt jussanak keresztül ugyanazon a folyamaton, képesek lesznek megérteni, hogy azok nem teszik őket rossz személlyé, a rajtuk keresztülhaladó kontrollálatlan érzések nem teszik őket rosszá, épphogy normálissá teszik őket, és nagyban könnyítenek a gyerekeken és a szülőkön is.
Minden csoporthoz egy pap és egy papnő van kijelölve, akik mentorokként tevékenykednek, nem ítélkeznek és nem úgy tesznek mint a szülők, hanem egyszerűen megkérik a kölyköket, hogy üljenek le és beszéljenek arról, hogy mi az ami zaklatja őket, leültetik őket és eljátszatják frusztrációikat játékok formájában, olyan programok formájában, melyeket a holografikus színházakba helyeztek, zene formájában, atlétika formájában, vagy akár úgy, hogy lemennek a tengeri alagutakba és csak futnak három napon át, mint az őrültek. Mindenkinek szüksége van erre. De amikor ez egy olyan módon folyik, hogy nincs ítélkezés, nincs megbélyegzés, akkor a gyerekek azt teszik, hogy amikor keresztüljutnak ezen, és normálisan visszatérnek, nem lesz szükségük arra a sok támaszra, melyekhez az érzelmes felnőttek sokasága fordul.
Sok felnőtt, akik nem foglalkoztak a gyermekkorukban vagy a tinédzserkorukban felmerült frusztrációikkal, később drogokhoz fordulnak, később helytelen viselkedési formákhoz folyamodnak, felelőtlenséghez folyamodnak, vagy talán a sokkal rombolóbb "Én nem vagyok elég jó,"-hoz, depresszióhoz, félelemhez, és képtelenek lesznek létrehozni bármit az életükből, mert nem éreznek kedvet, úgy érzik nem éri meg, és hogy ők nem tudnak semmit helyesen csinálni. De egy olyan rendszer létrehozása által, ahol ezen energiák közül mindegyikkel foglalkoznak, a felnőttek sokkal biztonságosabb érzést szereznek önmagukról és a tinédzserkori éveikről.
És a második ok erre egy olyan társadalomban, mint Telos és más földalatti városok, hogy az emberek alapból annyit időt élnek, amennyit választanak. Nektek is meg kell értenetek, hogy az embereitek több ezer éven át élhetnének, de ti nem engedhetitek meg azt, hogy olyan felnőttjeitek több ezer évesek legyenek, akik felelőtlenül cselekednek, akik káros játékokat játszanak, akik rálökik másokra az akaratukat, és az összes kis dolog azért történik, mert egyszerűen nem foglalkoztak fiatal korukban a gyermekben zajló energiákkal.
Hogy mi juttat minket ahhoz az egyik jelentős gondolathoz a saját oktatásunkban, amit látni kívánunk megtörténni, és ami eltávolítja az öregedés és a halál gondolatformáit. Az emberi lényektől nem akarták azt, hogy megöregedjenek, vagy meghaljanak. Még akik a genetika területén dolgoznak, azok is megértik, hogy egy személy igazából soha sem öregebb hét évesnél, mivel az egész testük hét évente az összes sejtet megváltoztatja. Sok-sok orvos, akik az öregedéssel foglalkoznak, el fogja ismerni, hogy össze vannak zavarodva azzal kapcsolatban, hogy az emberek miért öregednek, amikor az emberi test soha sem öreg. Ez azt veti fel, hogy túl kell mennünk a fizikai szinten a hit irányába, hogy megtaláljuk a választ az öregedésre és a halálra.
Telosban az emberek nem hisznek abban, hogy öregek lesznek és meg fognak halni. Egyszerűen nem hisznek benne. Az emberek egyszerűen tudják, hogy élni fognak, amíg úgy döntenek, míg bármelyikük úgy nem dönt, hogy leteszi a testét, ha úgy érzik, hogy még mindig vannak elvégzendő leckéik és újra inkarnálódnak, vagy a felemelkedés ösvényét választják. Vagy ezt, vagy azt. Néhány ember így dönt 600 évesen, néhányan 300 évesen, mások várnak 5.000 vagy 10.000 évig, bárhogyan is, de ez egy olyan választás, amit - mivel az emberi lényeket úgy tervezték meg, hogy ezt megtehessék - képesek is megtenni.
Ez az egyik legfontosabb eleme a mi kultúránknak, melynek látni akarjuk a közzétételét. Az emberi lények, ahogyan az most van, éppen hogy csak elkezdenek elegendő tapasztalatot szerezni, hogy valóban kezdjenek valamit az életükkel, és máris túl öregek lettek ahhoz, hogy tegyenek vele bármit is. Ha azokat a gondolatokat kiölik, akkor az emberek realizálják, hogy a fiatalság nem az elmúlt tíz vagy húsz évből áll, hanem száz, vagy ezer évig is tart, bármelyiket is választják. Ez kiküszöböli az életben tanúsított káros viselkedések többségét. Sok ember azt érzi, hogy "Csak egyszer élek. Csak egy rövid ideig vagyok fiatal, úgyhogy most nagy pusztítást is végezhetek.". Ha ők azt realizálják, hogy azt választották, hogy száz vagy ezer évig maradnak fiatalok, az efajta viselkedés feleslegessé válik, és az emberek igazán elkezdenek növekedni és ragaszkodni a növekedésükhöz. És biológiailag mi egyáltalán nem különbözünk a felszínen lévő emberektől. Indiai gyerekek vagyunk, akik megmaradtak a Shasta-hegyen - néhány ezer évvel ezelőtt. Ők még mindig velünk élnek. Ők nem öregedtek meg. Ők nem haltak meg, mivel azzal a gondolatformával emelkedtek fel, hogy ők nem fognak. Egy gondolat az, mely életet, vagy életnélküliséget, öregedést, vagy fiatalodást teremt. Túl kell jutni a gondolatokon, a hit az, a hit az ami történni fog.
Mi hozza el számunkra a személyes szaktudást a témában. Én több, mint 260 éves vagyok. Valójában majdnem 268. És egy élő 268 éves, aki nem különbözik például egy 30 éves bölcs lénytől. Ahogyan neked is volt időd egy teljes csokor tapasztalatot összegyűjteni, melyeket most fel tudsz használni. A szüleim nyilvánvalóan sokkal öregebbek. Vannak olyan emberek is Telosban, akik 30.000 évesek, olyan emberek, akik látták Lemúria/Atlantisz lerombolását, olyan emberek, akik látták az Atlantiszi-Lemúriai háborúkat.
Mi juttat minket egy személy életének következő stádiumába, miután keresztülment a tinédzser éveken és készen áll elkezdeni a társadalom közreműködő tagjává válni, hogyan dönti el, hogy mit fog csinálni? Nekünk egy nem-pénzügyi alapú kereskedelmünk van Telosban. Ahogy egy személy felnő, alaposan átnézi, eldönti, felbecsüli saját adottságait. Ezután döntik el, hogy mit akarnak csinálni, és hogy mi az a pálya amit általában keres. Általában ők állítják be a saját idejüket. És amióta minden barter alapon folyik, nagyon megértjük, hogy ha nem veszed ki a részed a cserében, akkor az másokat sért, nem csak téged.
Mit jelent az, hogy mi egy olyan alapra vagyunk építve, hogy a kormány birtokol mindent, de a kormány nem felelős semminek az irányításában. A kormány egésze felelős, hogy biztosítsa például, hogy az étel a hydroponikus kertekből az elosztó egységekbe kerüljön, a ruházat is az elosztó egységekbe kerüljön, így a bútor is, és az összes dolog, amire szüksége van az embereknek az élethez, és hogy jól éljenek. Érted, csak akkor élsz, ha jól élsz. És amikor szükséged van valamire, egyszerűen odamész az elosztó központba és felveszed azt. Ha új ruhára van szükséged, akkor elmész új ruháért. Ha ételre van szükséged, akkor elmész ételért. Ha bútorzatra van szükséged, akkor elmész bútorért. Ha könyvre van szükséged, akkor könyvért mész.
Mint mondtam, mindenki a saját idejét állítja be. Valaki, aki a a kertészkedéshez vonzódik, a hydroponikus kertészek közül ő lesz az egyik. Annyit dolgoznak az idejükből, amennyit kívánnak. Hát valójában van egy félhomályos és van egy fényes időszakunk. Ez alatt azt értem, hogy felfedeztük, hogy az emberek ciklusokban jobban dolgoznak, mint egy állandóságban. Így ugyanabban az időben, amikor a nap lemegy a felszínen, szűrők csúsznak a világító rendszerünk elülső része fölé, miközben azok elhalványítják azt, és úgy elhalványul, mint ahogyan szürkületben van. Amikor a nap emelkedne, a szűrők lassan elkezdenek visszacsúszni, így engedik, hogy egyre fényesebb és fényesebb legyen. Amikor először Telosba költöztünk, kísérleteztünk azzal, hogy egész idő alatt fényesen hagyjuk, és megint ahogyan mondtam, úgy találtuk, hogy az emberi funkciók ciklusokban jobbak.
Néhány ember aludni akkor szeret amikor félhomály van, dolgozni pedig amikor fényesség van. Más emberek mint az éjjeli baglyok, jobban szeretnek dolgozni, vagy játszani amikor félhomály van, és aludni pedig amikor fényesség van. De mindenkinek megengedik, hogy oly módon funkcionáljon, ami a legkényelmesebb számára. Mindenki beállítja a saját idejét és egyszerűen informálja mondhatnánk a művezetőjét annak a munkának, amit végez, hogy milyen órákban végzi a munkát a következő néhány napos periódus során. És mindenki alapjában véve annyit dolgozik, amennyit kíván, aztán megy és azt csinál, amit csak akar. De érthető, hogy mivel olyan társadalmunk van, hogy ha túl lusta vagy dolgozni menni a hydroponikus kertekbe, vagy ami a munkád, akkor lehet, hogy valakinek nem lesz elég étele. Vagy ha nincs kedved ruhát tervezni, vagy ruhát, bútort létrehozni, és nem csinálsz más megállapodást valaki mással, ami kiteszi az időd laza részét, akkor valaki más a városban talán nélkülözni fog valamit.
Hát érthető, hogy a módszer, felelőssé tette az embereket azzal kapcsolatban, hogy milyen órákban dolgoznak. Megértve azt, hogy olyan igaz szolgálatot végeznek, amit valaki értékelni fog. Az egyetlen dolog, amit nem úgy cserélünk, hogy betesszük az elosztó központokba, az olyan dolgok, mint a művészi formák, műtárgyak, a masszírozás és ilyenek. Ezt mi egy úgynevezett barter alapon csináljuk. Azok, akiknek a fő tehetségük például a művészet, rajzolás, fazekasság, faragás, masszázs. Ezen különböző kis dolgok közül mind nem részei az egésznek, nem része annak, amit szükségleteknek mondhatnánk, hanem ezek a szükségletek a lélek számára vannak. Mint mondtam, ezek az elosztó központokban barter készlet alapon folynak. Más szavakkal, besétálsz és meglátsz egy olyan szobrot, amit valaki létrehozott és azt igazán akarod, és ezért cserébe hajlandó vagy adni tíz masszázst mivel te nagyon jó vagy a masszázsban. Vagy hajlandó vagy eljönni és énekelni.
A barter készlet keresztülmegy egy számítógépen, és talán annak a személynek, aki a szobrot készítette nincs szüksége masszázsra, de egy másik személynek igen, aki behozott egy festményt, amit az a személy akar, aki a szobrot készítette, az akar masszázst. A barterkészlet folyamatosan váltakozik és kanyarog, hogy mindenkinek a szükségletei találkozzanak. Így mindenki el tud jönni és ki tudja cserélni az energiákat különböző formákban, és tudja fogadni azt, mondhatnánk a kis kényeztető dolgokat az életben. Ebben a rendszerben az emberek szintén saját maguk állítják be az idejüket, ami nincs úgy kőbe vésve, hogy senkinek se legyen szabadsága jönni-menni akarata szerint, az emberek igazán úgy állítják fel az életüket, hogy a legjobb munkát, játékot, pihenést, meditációt, spirituális törekvéseket valósítsák meg, hogy minden találkozzon és ne valami más kárára, megértve hogy a spirituális időtöltés épp olyan fontos, mint a munkaidő.
Mi vezethet minket oda, ami problémát jelenthet. Mi van azokkal a munkákkal, amiket senki sem akar megcsinálni amióta mindenki maga választja meg az állását, miközben gyűlik a hulladék és dematerizálni kell azt, gyomlálni a hydroponikus kerteket, stb., stb.? Ez az alá tartozik, amit mi közösségi szolgálatnak hívunk és mindenki végzi. Mindenki a városban egy bizonyos mennyiségű időt tölt havonta közösségi szolgálatban. Ez azt jelenti, hogy ezek a munkák nagyon jók, mert amióta mindenki csinálja, senkinek sem kell sokat tennie. Senkinek sem kell teljes munkaidőt végeznie, amit senki sem szeret és ezért neheztelnie kellene.
Ehelyett, ha mindenki bizonyos mennyiségű közösségi szolgálatot végez, az azt jelenti, hogy neked talán csak négy óra közösségi szolgálatot kell töltened egy hónapban. És amióta ez egy olyan projekté vált, amit egy hónapban csak egyszer csinálsz, tényleg mókássá válik. És amikor az emberek csoportokban vannak a közösségi szolgálaton, és énekelni és játszani kezdenek, akkor jól érzik magukat. De ez valami olyan, amiből ráadásul senki sem próbál kimaradni. Lehetsz közösségi szolgálatban, igazán jó nekilátni, őszintén tenni, kiválasztani a lenti állatoktól a természeti területek közül valamelyiket, ahol az kezd igazán leromlani.
Nálatok pl. az elefánt ürülékének a lapátolása esetleg valakit sérthet. De nálunk ha egy személy a hydroponikus kertekben tisztességgel dolgozik, például valaki a Tizenkettek Tanácsából, az egy olyan dolog, ami nem sértő, hanem inkább mókássá válik, és ez egy olyan valami, amit az emberek igazán éreznek, hogy nincs jobb és nincs kevesebb annál a munka szituációnál, hogy egy farmer, vagy valaki más aki a hydroponikus kertekben dolgozik nem kevesebb annál, aki a Tizenkettek Tanácsában van. Mindketten csak különböző munkát végeznek, de mindkét munka egyformán fontos egy város megfelelő működéséhez. Ezért az emberek azt érzik, hogy elég jók. És ahogy azt mondtam, az olyan dolgok, mint a közösségi szolgálat, összehozza a különböző szolgálati szinteket és egy igaz bajtársiasságot teremt.
Talán az egyik sokkal érdekesebb aspektus a személyes kapcsolatainkba megy bele. Telosban nekünk két házassági formánk van. Van egy jegyházasságunk és egy szent házasságunk. Egy jegyházasság akkor van, amikor két lény eldönti, hogy kaptak egymástól valamit, amit teljesebben fel akarnak fedezni. Akkor egy pap, vagy egy papnő előtt, és a baráti társaságuk előtt elkötelezik magukat egy jegyházasságra, ami azt jelenti, hogy azt mondják, hogy "Kaptunk egymástól valamit, ráébredtünk, hogy igazán törődünk egymással, és látni szeretnénk, hogy ez hová vezet." Így valójában ez egy házassági forma, mivel van egy elkötelezettségük addig, ameddig azt választják, hogy a jegyházasság tartson. És ha úgy döntenek, "Ó, ez csak egy múló dolog volt, vagy nem olyan valami ami működik," egyszerűen megint a pap, vagy papnő elé állnak és egyszerűen elmagyarázzák, hogy nem működött, és nincs megpecsételve. Néhány ember rögtön akár másik jegyházasságba is léphet. Ami úgyszintén nincs megpecsételve.
Egy dolgot viszont nem lehet megtenni egy jegyházasságban, hogy legyenek gyermekeitek! Ez a szent házasság számára van fenntartva! Nálatok a házasság az, amikor eldöntöttétek, hogy "Rendben, nekünk van valamink." És akkor van egy nagy házasságotok, gyakran egy szép esküvő. Itt viszont minden jegyházasságotokat feloldják, és egy szent házasságba mentek, ahol engedélyezve van, hogy legyenek gyermekeitek. A gyerekek olyanok, amire az embernek felkészültnek kell lenni, és komoly felelősséget szükséges vállalni. Néhány ember nálunk olykor 2-300 évig is jegyházasságban él, mielőtt felveszi a szent házasságot. Mások a lélektársával vagy az ikerlángjával talán már szent házasságra lép két hónappal a jegyházasságuk után. Ez különböző lehet, de megint csak mindig választás dolga. Ez mindig az egymás iránti tisztelet megléte.
